„Cuvée” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bőv. |
Syp (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
A '''cuvée''' szó francia eredetű, magyarosan ''küvé''nek írjuk. A [[bor]]-, illetve [[pezsgő]]készítésben három jelentését különböztetjük meg: |
A '''cuvée''' szó francia eredetű, magyarosan ''küvé''nek írjuk. A [[bor]]-, illetve [[pezsgő]]készítésben három jelentését különböztetjük meg: |
||
== Cuvée1. |
== Cuvée1. – must == |
||
Cuvée a [[pezsgőgyártás]]hoz szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must. |
Cuvée a [[pezsgőgyártás]]hoz szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must. |
||
== Cuvée2. |
== Cuvée2. – alapbor == |
||
A pezsgőgyártás már [[házasítás|házasított]] és [[egalizálás|egalizált]].<ref>Egalizált |
A pezsgőgyártás már [[házasítás|házasított]] és [[egalizálás|egalizált]].<ref>Egalizált – kiegyenlített minőségű bor</ref>; több, gyengén sajtolt mustból összerakott alapbora. Et akkor a legalkalmasabb, ha: |
||
* savtartalma 7–7,5 g/l, |
* savtartalma 7–7,5 g/l, |
||
* cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l, |
* cukormentes [[szárazanyag]]-tartalma 17–20 g/l, |
||
* összes [[kénsav]]tartalma < 150 mg/l, |
* összes [[kénsav]]tartalma < 150 mg/l, |
||
* alkoholtartalma 10–11%. |
* alkoholtartalma 10–11%. |
||
== Cuvée3 |
== Cuvée3 – borkülönlegesség == |
||
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el: |
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el: |
||
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összekeverésével készült minőségi vagy különleges minőségű bor |
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összekeverésével készült minőségi vagy különleges minőségű bor – ebben az értelemben a küvé a házasítás szinonímája. A házasítás célja az egységes minőség elérése. A házasított borok harmonikusan kiegészítik egymást. |
||
Hazai klasszikus példája az [[egri bikavér]], ami a [[kékfrankos]], a [[cabernet]], a [[merlot]] és a [[zweigelt]] tulajdonságait egyesíti. |
Hazai klasszikus példája az [[egri bikavér]], ami a [[kékfrankos]], a [[cabernet]], a [[merlot]] és a [[zweigelt]] tulajdonságait egyesíti. |
||
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, a bortörvény 35.§ 69A bekezdése szabályozza. Az ilyen bor címkéjén fel kell tüntetni, hogy az adott küvé milyen borokat milyen arányban tartalmaz |
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, a bortörvény 35.§ 69A bekezdése szabályozza. Az ilyen bor címkéjén fel kell tüntetni, hogy az adott küvé milyen borokat milyen arányban tartalmaz – az arányra a feltüntetett borok sorrendje is utalhat. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2011. szeptember 22., 16:39-kori változata
A cuvée szó francia eredetű, magyarosan küvének írjuk. A bor-, illetve pezsgőkészítésben három jelentését különböztetjük meg:
Cuvée1. – must
Cuvée a pezsgőgyártáshoz szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must.
Cuvée2. – alapbor
A pezsgőgyártás már házasított és egalizált.[1]; több, gyengén sajtolt mustból összerakott alapbora. Et akkor a legalkalmasabb, ha:
- savtartalma 7–7,5 g/l,
- cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l,
- összes kénsavtartalma < 150 mg/l,
- alkoholtartalma 10–11%.
Cuvée3 – borkülönlegesség
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el:
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összekeverésével készült minőségi vagy különleges minőségű bor – ebben az értelemben a küvé a házasítás szinonímája. A házasítás célja az egységes minőség elérése. A házasított borok harmonikusan kiegészítik egymást.
Hazai klasszikus példája az egri bikavér, ami a kékfrankos, a cabernet, a merlot és a zweigelt tulajdonságait egyesíti.
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, a bortörvény 35.§ 69A bekezdése szabályozza. Az ilyen bor címkéjén fel kell tüntetni, hogy az adott küvé milyen borokat milyen arányban tartalmaz – az arányra a feltüntetett borok sorrendje is utalhat.
Jegyzetek
- ↑ Egalizált – kiegyenlített minőségű bor
Források
- Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006.
- Borszótár
- Gerencsér Ferenc: Bor és Szőlő KISLEXIKON. Anno Kiadó, 2008. 229 p. ISBN 978 963 375 545 7