„Propülaia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: fr:Propylées (architecture), el:Προπύλαια (Ακρόπολη Αθηνών) |
a r2.5.2) (Bot: következő módosítása: de:Propyläen (Athen), fr:Propylée (architecture) |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
[[ca:Propileu]] |
[[ca:Propileu]] |
||
[[cs:Propyleje]] |
[[cs:Propyleje]] |
||
[[de: |
[[de:Propyläen (Athen)]] |
||
[[el:Προπύλαια (Ακρόπολη Αθηνών)]] |
[[el:Προπύλαια (Ακρόπολη Αθηνών)]] |
||
[[eo:Propileo]] |
[[eo:Propileo]] |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
[[fa:پیشدروازه]] |
[[fa:پیشدروازه]] |
||
[[fi:Propylaia]] |
[[fi:Propylaia]] |
||
[[fr: |
[[fr:Propylée (architecture)]] |
||
[[gl:Propileos]] |
[[gl:Propileos]] |
||
[[he:פרופילאה]] |
[[he:פרופילאה]] |
A lap 2011. szeptember 20., 13:49-kori változata
Athéni Akropolisz | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Görögország |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1987 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Propülaia témájú médiaállományokat. |
A Propülaia az athéni Akropolisz kapuépülete.
Leírása
I. e. 437 és i. e. 432 között épült Mnésziklész tervei alapján. Stílusa, idomulva a Parthenónhoz, kívülről dór templom formáját mutatja timpanonnal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér pentelikoni és kékesfekete eleusziszi márványból építették.
Az építmény közepén található a bejárócsarnok. Erőteljes — részben csonka —, alul 1,60 méter széles hat dór oszlopa 8,80 méter magas. Az előreugró két szárny erre néző oldalait szegélyező három-három kisebb (5,85 m magas) dór oszloppal együtt egy zárt oszlopos udvar (megaron) látszatát kelti.
A 18 méter széles, 24 méter hosszú, kétoldalt fallal határolt középső kapucsarnoknak egykor kazettás mennyezete volt, amelyet 10 méter magas három-három karcsú ión oszlop tartott. A csarnok háromhajós volt, a középsőn haladt át az Akropoliszra vezető szent út. A csarnokot a bejárattól 18 méterre ajtókkal áttört széles márványfal tagolja két részre; az öt különböző nagyságú kijárat mindegyikét a falba illesztett nehéz faajtóval lehetett lezárni. A középső kapu a legmagasabb, amely alatt a szent út haladt; ezt valószínűleg csak ünnepi alkalmakkor nyitották ki. A csarnoknak a kapufal mögötti, rövidebb folytatása nyitott, itt is timpanonnal koszorúzott hat dór oszlop áll, mint a bejáratnál, csak ezek 28 centiméterrel alacsonyabbak. A hatalmas oszlopok épek, a felettük húzódó architrávval együtt. Ennek több mint felén megmaradtak a triglifek és metopék, sőt a timpanon egy része is.
A két előreugró szárny közül a balra eső alapterülete mintegy kétszerese a szemben levő jobb oldalinak. Ez a szárny egy három dór oszlopos nyitott előcsarnokból és innen nyíló falakkal övezett nagyteremből áll. A sokkal kisebb jobb oldali szárny az eredeti terv szerint ugyanakkora lett volna, mint társa, de így ráépült volna a szomszédos Niké-szentély szabadon álló oltárára, amit a korabeli közvélemény nem fogadott el. Ezért a baloldali szárnyéval egy vonalban megkezdett fal építését abba kellett hagyni, így ez a rész mint egy nyitott oszlopcsarnok épült fel.
Források
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 840. o.