„Léstyán Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
5. sor: 5. sor:
A [[csíkszereda]]i Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a [[gyulafehérvár]]i Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát [[Gyergyóremete|Gyergyóremetén]] kezdte, [[Sepsiszentgyörgy]]ön (1938), [[Torda|Tordán]] (1939-42), [[Gyulafehérvár]]on (1943), [[Kolozsvár]]t (1943-44), [[Ditró]]ban (1944), [[Karcfalva|Csíkkarcfalván]] (1945-52), [[Désakna|Désaknán]] (1952) folytatta. Közben az [[Ion Antonescu|Antonescu]]-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános [[Marosvásárhely]]en. 1992 óta Gyulafehérváron él.
A [[csíkszereda]]i Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a [[gyulafehérvár]]i Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát [[Gyergyóremete|Gyergyóremetén]] kezdte, [[Sepsiszentgyörgy]]ön (1938), [[Torda|Tordán]] (1939-42), [[Gyulafehérvár]]on (1943), [[Kolozsvár]]t (1943-44), [[Ditró]]ban (1944), [[Karcfalva|Csíkkarcfalván]] (1945-52), [[Désakna|Désaknán]] (1952) folytatta. Közben az [[Ion Antonescu|Antonescu]]-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános [[Marosvásárhely]]en. 1992 óta Gyulafehérváron él.


Első írását az ''Aranyosszék'' közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a [[Romániai Magyar Szó]] 1991. augusztus havában folytatásokban közölte [[II. János Pál pápa]] magyarországi látogatása alkalmából ''A pápák és a magyarság sorsdöntő századai'' c. tanulmányát, majd külön is ''Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron'' c. alatt [[Bakócz Tamás]] 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. augusztus 22.). ''Az Erdélyi egyházak évszázadai'' (1992) c. antológiában a gyulafehérvári római katolikus püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.
Első írását az ''[[Aranyosszék (hetilap)|Aranyosszék]]'' közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a [[Romániai Magyar Szó]] 1991. augusztus havában folytatásokban közölte [[II. János Pál pápa]] magyarországi látogatása alkalmából ''A pápák és a magyarság sorsdöntő századai'' c. tanulmányát, majd külön is ''Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron'' c. alatt [[Bakócz Tamás]] 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. augusztus 22.). ''Az Erdélyi egyházak évszázadai'' (1992) c. antológiában a gyulafehérvári római katolikus püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.


== Források ==
== Források ==

A lap 2011. szeptember 20., 01:09-kori változata

Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. február 12.–) erdélyi magyar római katolikus egyházi író, egyháztörténész.

Életútja

A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát Gyergyóremetén kezdte, Sepsiszentgyörgyön (1938), Tordán (1939-42), Gyulafehérváron (1943), Kolozsvárt (1943-44), Ditróban (1944), Csíkkarcfalván (1945-52), Désaknán (1952) folytatta. Közben az Antonescu-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános Marosvásárhelyen. 1992 óta Gyulafehérváron él.

Első írását az Aranyosszék közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a Romániai Magyar Szó 1991. augusztus havában folytatásokban közölte II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából A pápák és a magyarság sorsdöntő századai c. tanulmányát, majd külön is Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron c. alatt Bakócz Tamás 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. augusztus 22.). Az Erdélyi egyházak évszázadai (1992) c. antológiában a gyulafehérvári római katolikus püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.

Források

Kapcsolódó információk

  • Virt László: Katolikus kisebbség Erdélyben. Egyházfórum, Budapest-Luzern 1991.