„Szabó Ernő (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
egyért2
aNincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:
| más díjak = [[Román Népköztársaság Állami Díja]] (1954) <br/> a [[Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze]] (1959) <br/> [[Kiváló Művész]] (1965)
| más díjak = [[Román Népköztársaság Állami Díja]] (1954) <br/> a [[Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze]] (1959) <br/> [[Kiváló Művész]] (1965)
|}}
|}}
{{egyért|a színészről|Szabó Ernő (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a színészről|Szabó Ernő (egyértelműsítő lap)}}
'''Szabó Ernő''' ([[Kassa]], [[1900]]. [[június 30.]] – [[Budapest]], [[1966]]. [[november 30.]]) színművész, [[Szabó Ottó (színész)|Szabó Ottó]] színész apja, [[Neményi Lili]] színésznő féltestvére.
'''Szabó Ernő''' ([[Kassa]], [[1900]]. [[június 30.]] – [[Budapest]], [[1966]]. [[november 30.]]) színművész, [[Szabó Ottó (színész)|Szabó Ottó]] színész apja, [[Neményi Lili]] színésznő féltestvére.


A lap 2011. szeptember 16., 21:54-kori változata

Szabó Ernő
Életrajzi adatok
Született1900. június 30.[1]
Kassa
Elhunyt1966. február 10. (65 évesen)
Budapest[2]
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiSzabó Ottó
Pályafutása
Aktív évek1917 – 1956
Díjai
További díjakRomán Népköztársaság Állami Díja (1954)
a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze (1959)
Kiváló Művész (1965)
Szabó Ernő IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Ernő (egyértelműsítő lap).

Szabó Ernő (Kassa, 1900. június 30. – Budapest, 1966. november 30.) színművész, Szabó Ottó színész apja, Neményi Lili színésznő féltestvére.

Életrajz

Többgenerációs színészcsaládból származott. Édesanyja, Szelényi Ilona (Polgár Ilona), Szelényi Emília erdélyi színésznő és Polgár Sándor rendező leánya. Szelényi Emília mindkét szülője (Szelényi Károly, Rácz Mária) színész. Édesapja, Szabó Pál, marosvásárhelyi színész. Feleségül vette édesanyját, de még Szabó Ernő születése előtt elhagyta. Szabó Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később Neményi Lili néven ismert színésznővé vált.

Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került Hajdúböszörménybe. Ezután anyai nagyanyja, Szelényi Emília vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben Debrecenben éltek, majd a nagymama Nagykárolyban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig.

Édesanyja feleségül ment Neményi Lipót Lászlóhoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernő színészi pályafutását (1917-1921). Kezdetben táncos komikus, később buffói szerepeket is vállalt.

1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt Horváth Árpád debreceni társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt Erdélyi Mihály budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revű Varietében is.

1940-től Nagyváradon játszott. Erdély visszacsatolásakor ott maradt, majd majd megkapta román állampolgárságot. 1946-ban a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Ferenccel. Ez az un. "nagy rendezői négyes" állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki Marosvásárhelyt.

15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán és nyarán forgatni kezdett. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A Tanár úr kérem-ben, még egy antikváriust alakít, de a Fábry Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.

Kezdetben a Néphadsereg Színházában kapott szerepeket, majd tagja is lett a régi Vígszínház akkor e néven ismert társulatának. Később az Operett Színházban játszott, de egyre kevésbé volt elégedett epizódjellegű szerepeivel. A továbbiakban visszatért a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele előtt nem sokkal a József Attila Színházban szerepelt, nyugdíjaztatását is itt kérte 1964-ben.

1959-től haláláig a Szabó család folytatásos rádiójáték névadó főszerepét játszotta hetente Gobbi Hilda oldalán. Halálakor közkívánatra a szerep nem halt meg, Rajz János folytatatta.

Díjak, kitüntetések

Filmjei

Források

Külső hivatkozások

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14280.htm, Szabó Ernő, 2017. október 9.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Ernő_(színművész)&oldid=10371385”