„LBV 1806-20” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
link az alfejezetre, + az utolsó bekezdés átfogalmazva |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az '''LBV 1806-20''' egy [[fényes kék változócsillag|fényes kék változó]] egy lehetséges [[Kettős csillag|kettős csillagrendszerben]], a [[Nap]]tól 30 |
Az '''LBV 1806-20''' egy [[fényes kék változócsillag|fényes kék változó]] egy lehetséges [[Kettős csillag|kettős csillagrendszerben]], a [[Nap]]tól 30 000-49 000 fényévre található a [[Tejútrendszer|galaxis]] központja felé. A teljes rendszer tömege 130-200 [[naptömeg]] és a becslések szerint a változó fényerő akár 40 milliószorosa lehet [[Nap]]énak,<ref>{{cite web | author = Aaron Hoover |
||
| date = 2004-01-05 | url = http://www.napa.ufl.edu/2004news/bigbrightstar.htm | title = Star may be biggest, brightest yet observed | publisher = HubbleSite | language = angol | accessdate = 2006-06-08 |archiveurl = http://web.archive.org/web/20060508184214/http://www.napa.ufl.edu/2004news/bigbrightstar.htm |archivedate = 2006-05-08}}</ref> így hasonlóan olyan ragyogó mint az [[Eta Carinae-köd| |
| date = 2004-01-05 | url = http://www.napa.ufl.edu/2004news/bigbrightstar.htm | title = Star may be biggest, brightest yet observed | publisher = HubbleSite | language = angol | accessdate = 2006-06-08 |archiveurl = http://web.archive.org/web/20060508184214/http://www.napa.ufl.edu/2004news/bigbrightstar.htm |archivedate = 2006-05-08}}</ref> így hasonlóan olyan ragyogó mint az [[Eta Carinae-köd#Éta Carinae|éta Carinae]] vagy a [[Pisztoly-csillag]] amelyek a legfényesebb ismert csillagok (amelyek mindegyike fényes kék változó). |
||
A nagy fényesség ellenére szinte láthatatlan a [[Naprendszer]]ből nézve, mert a látható fénynek kevesebb mint egy milliárdod része jut el hozzánk, a többit elnyeli a közbeeső csillagközi gáz és por. A csillag fényessége 8 [[magnitúdó]] a 2 mikrométeres közeli infravörös hullámhosszon, ami a számítások szerint a látható hullámhosszon mindössze 35 magnitúdó. |
|||
==Képzelt elméletek== |
==Képzelt elméletek== |
A lap 2011. szeptember 14., 15:03-kori változata
LBV 1806-1820 | |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Nyilas |
Rektaszcenzió | 18h 08m 40.3s |
Deklináció | -20° 24′ 41″ |
Színkép típusa | LBV[1] |
Fizikai adatok | |
Sugár | 150 R☉ |
Tömeg | 130-200 M☉ |
Hőmérséklet | |
Felszín | 18-36.000 K |
Luminozitás | ~2-40 × 106 L☉ |
Kor | < 2 × 106 |
Az LBV 1806-20 egy fényes kék változó egy lehetséges kettős csillagrendszerben, a Naptól 30 000-49 000 fényévre található a galaxis központja felé. A teljes rendszer tömege 130-200 naptömeg és a becslések szerint a változó fényerő akár 40 milliószorosa lehet Napénak,[2] így hasonlóan olyan ragyogó mint az éta Carinae vagy a Pisztoly-csillag amelyek a legfényesebb ismert csillagok (amelyek mindegyike fényes kék változó).
A nagy fényesség ellenére szinte láthatatlan a Naprendszerből nézve, mert a látható fénynek kevesebb mint egy milliárdod része jut el hozzánk, a többit elnyeli a közbeeső csillagközi gáz és por. A csillag fényessége 8 magnitúdó a 2 mikrométeres közeli infravörös hullámhosszon, ami a számítások szerint a látható hullámhosszon mindössze 35 magnitúdó.
Képzelt elméletek
A jelenlegi csillagkeletkezési elméletek szerint egy csillag legfeljebb 120 naptömegű lehet, de LBV 1806-20 óta már mértek legalább 130 naptömeget is. Egyes mérések után a csillagot megbecsülték 150-200 naptömegűre.[3]
Akadt némi vita, hogy vajon LBV 1806-1820 egyetlen csillag vagy csak egy halmaz. A fényerejét nagy felbontású képalkotóval készítették, amelynek eredményei arra utalnak, hogy LBV 1806-1820 egy csillag. Azonban a legújabb nagy felbontású spektroszkópokkal kiderült, hogy a csillagnak lehet egy társa és hogy a tömeg a csillagrendszerben kevesebb mint 130 naptömeg.[4]
Elhelyezkedés
Az LBV 1806-1820 középpontjában áll az G10.0-0.3 rádió ködnek és része a Cl * 1806-1820 csillaghalmaznak, amely maga is része a W31-nek ami az egyik legnagyobb H II régióban van a Tejútrendszerben. Az 1806-20 halmaz néhány igen szokatlan csillagból áll, beleértve a két szénben gazdag Wolf-Rayet csillagot (WC9d és WCL), két kék hiperóriást, és egy Magnetárt ( SGR 1806-20 ).
Jegyzetek
- ↑ Francisco Najarro: Massive Stars in the SGR 1806-20 Cluster (angol nyelven), 2005. február 16.
- ↑ Aaron Hoover: Star may be biggest, brightest yet observed (angol nyelven). HubbleSite, 2004. január 5. [2006. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 8.)
- ↑ Eikenberry, S.S.; Matthews, K; LaVine, J.L.; Garske, M.A.; Mu, D.; Jackson, M.A.; Patel, S.G.; Barry, D.J.; Colonno, M.R.; Houck, J. R.; Wilson, J.C; Corbel, S.; Smith, J.D. (2004. November). „Infrared Observations of the Candidate LBV 1806-20 & Nearby Cluster Stars”. The Astrophysical Journal 616 (1), 506–518. o. DOI:10.1086/422180.
- ↑ Figer, D.; Najarro, F.; Kudritzki, R. (2004. August). „The Double-lined Spectrum of LBV 1806-20”. The Astrophysical Journal 610 (2), L109–L112. o. DOI:10.1086/423306.
Külső hivatkozások
- SolStation article
- The Double-Lined Spectrum of LBV 1806-20, Donald F. Figer (STScI), Francisco Najarro (CSIC), Rolf P. Kudritzki (UH), 2004
- Massive Stars in the SGR 1806-20 Cluster, Donald F. Figer (STScI), Francisco Najarro (CSIC), T. R. Geballe (Gemini Observatory), R. D. Blum (CTIO), Rolf P. Kudritzki (UH), 2005