„Slobodan Milošević” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: tr:Slobodan Milošević |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: ar:سلوبودان ميلوشيفيتش |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
[[en:Slobodan Milošević]] |
[[en:Slobodan Milošević]] |
||
[[ar:سلوبودان |
[[ar:سلوبودان ميلوشيفيتش]] |
||
[[ast:Slobodan Milosevic]] |
[[ast:Slobodan Milosevic]] |
||
[[be:Слабадан Мілошавіч]] |
[[be:Слабадан Мілошавіч]] |
A lap 2011. szeptember 14., 05:38-kori változata
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, ⓘ IPA [sloˈbodan miˈloʃevitɕ], Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Korai karrier
Milosevics montenegrói származású, Pozsarevácon született, a német megszállás idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Sztamboliccsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markoviccsal 1965-ben házasodott össze. Már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül is a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolics segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek közönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert.
Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szenteli magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választják, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Külügyi Bizottságának elnökségének.
Hatalomra jutás
1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990. júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé.
A jugoszláv polgárháború
Bukás
A per
2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:
- etnikai tisztogatás Horvátország területén
- népirtás Bosznia-Hercegovina területén
- terror- és erőszakhadjárat Kosovo albán lakossága ellen
A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívroham okozta.
Külső hivatkozások
Magyarul
Szerb, horvát nyelven
- Moljac.hr – Slobodan Milošević
- A politikai élete
- [1]
- Beograd káfé - Bibliográfia
- Ѕerbian planet – Bibliográfia
- Sloboda
- Politika című lap