„San Nicola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ortodox –> ortodox kereszténység |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
| szöveg pozíciója = balra |
| szöveg pozíciója = balra |
||
}} |
}} |
||
A '''San Nicola''' (magyarul ''Szent Miklós'') bazilika [[Bari]] és az [[európa]]i [[ |
A '''San Nicola''' (magyarul ''Szent Miklós'') bazilika [[Bari]] és az [[európa]]i [[kereszténység]] egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak [[római katolikus]]ok hanem [[ortodox kereszténység|ortodoxok]] számára is. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2011. szeptember 9., 21:18-kori változata
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| San Nicola | |
 | |
| A bazilika főhomlokzata | |
 | |
| Település | Bari |
| Ország |  Olaszország |
| Vallás | keresztény |
| Irányzat | római katolikus |
| Egyházmegye | Bari-Bitontói főegyházmegye |
| Védőszent | Szent Miklós |
| Névadó | Szent Miklós |
| Építési adatok | |
| Típus | bazilika |
| Stílus | romanika |
| Építés kezdete | 1087 |
| Építés befejezése | 1197 |
| Elhelyezkedése | |
 San Nicola
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″ | |
| A San Nicola hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat. | |
A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.
Története
A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a törökországi szentélyből zsákmányoltak. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.
Leírása
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.[1]
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.
A bazilika a román kori építészet egyik legszebb példája, az úgynevezett apuliai romanika egyik kiemelkedő alkotása, amelyre a klasszikus, Európa északi területein jellemző román kori stíluselemek elegyednek a bizánci és arab behatásokkal. Otranto, Molfetta, Troia és Bitonto katedrálisaival együtt szerepel azon helyszínek között, amelyeket világörökségnek javasolnak.[2]
Hivatkozások
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
- ↑ Romanesque Cathedrals in Puglia (angolul nyelven). Tentative Lists. World Heritage Convention. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
Felhasznált irodalom
- Rotter, Ekkehart. Apulien. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2007). ISBN 978-3-7701-4314-6
Külső hivatkozások
