„Ciszterci kolostor (Pásztó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →A kolostor története: III. Béla hivatkozások kékítése, |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== A kolostor története == |
== A kolostor története == |
||
A [[bencés]] apátságot valószínűleg a Rátót nembeliek alapították 1134 előtt, [[Szent Miklós]] tiszteletére. 1191-ben [[III. Béla magyar király|III. Béla]] király ciszterci szerzeteseket telepített a kolostorba. |
A [[bencés]] apátságot valószínűleg a Rátót nembeliek alapították 1134 előtt, [[Szent Miklós]] tiszteletére. 1191-ben [[III. Béla magyar király|III. Béla]] király ciszterci szerzeteseket telepített a kolostorba. |
||
1544 előtt szűnt meg a szerzetesi élet [[Pásztó]]n, ugyanis a török fenyegetés miatt a [[kolostor]]t erődítménnyé alakították át. 1551-ben a visszavonuló [[keresztény]] csapatok fölgyújtották. Ez után másfél évszázadig romként állt a templom és a kolostor. |
1544 előtt szűnt meg a szerzetesi élet [[Pásztó]]n, ugyanis a török fenyegetés miatt a [[kolostor]]t erődítménnyé alakították át. 1551-ben a visszavonuló [[Kereszténység|keresztény]] csapatok fölgyújtották. Ez után másfél évszázadig romként állt a templom és a kolostor. |
||
=== A templom építészete=== |
=== A templom építészete=== |
||
A lap 2011. szeptember 9., 21:13-kori változata
é. sz. 47,9177°, k. h. 19,6948°
A város belterületén emelkedik a barokk formájú kolostorépület, s mellette, szépen parkosított környezetben látszanak a középkori kolostor templomának és a kolostor egy részének alapfalai.
A kolostor története
A bencés apátságot valószínűleg a Rátót nembeliek alapították 1134 előtt, Szent Miklós tiszteletére. 1191-ben III. Béla király ciszterci szerzeteseket telepített a kolostorba. 1544 előtt szűnt meg a szerzetesi élet Pásztón, ugyanis a török fenyegetés miatt a kolostort erődítménnyé alakították át. 1551-ben a visszavonuló keresztény csapatok fölgyújtották. Ez után másfél évszázadig romként állt a templom és a kolostor.
A templom építészete
Temploma eredetileg háromhajós, egyenes záróságú főszentéllyel és félköríves mellékszentélyekkel épült. Hossza 38,4 m, szélessége 21,8 m. A 1230 körül leégett, ezt követően sokszögzáródású főszentély épült hozzá (hossza 45,6 m-re nőtt). A nyugati homlokzaton két bejárata volt, a hajók boltozatát öt-öt pillér tartotta. A templomhoz délről U alakú kolostor kapcsolódott, vagyis a négyszögű kolostorépület soha nem épült ki teljesen.
A középkori templom és kolostor alapfalai mellett téglalap alaprajzú, emeletes épület magasodik. Középkori alapokon, középkori falak fölhasználásával emelték a kolostor keleti szárnya helyén, a szerzetesek visszatelepülése (1698) után (1715-1717). Földszintje boltozatos, emelete síkmennyezetes.
A kolostor napjainkban
A romok és a kolostorépület helyreállítására 1987-1989-ben került sor. A volt kolostorépületben helyezték el a Pásztói Múzeumot.