„Szent Sebestyén” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Escarbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.5) (Bot: következő hozzáadása: hr, la, ml, zh következő módosítása: an, fr
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Marco Palmezzano - Saint Sebastian.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|[[Marco Palmezzano]]: ''Szent Sebestyén'', [[Budapest]], [[Szépművészeti Múzeum]]]]
[[Fájl:Marco Palmezzano - Saint Sebastian.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|[[Marco Palmezzano]]: ''Szent Sebestyén'', [[Budapest]], [[Szépművészeti Múzeum]]]]
[[Fájl:Andrea Mantegna 089.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|[[Andrea Mantegna]]: ''Szent Sebestyén'' , [[Bécs]], Kunsthistorisches Museum]]
[[Fájl:Andrea Mantegna 089.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|[[Andrea Mantegna]]: ''Szent Sebestyén'' , [[Bécs]], Kunsthistorisches Museum]]
'''Szent Sebestyén''', latinul '''Sebastianus''' (születési helye ismeretlen – meghalt [[287]]. [[január 20.|január 20-án]]) [[keresztény]] [[szent]] és [[mártír]], aki [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] [[Római birodalom|római]] császár keresztényüldözéseinek idején halt [[vértanú]]halált.
'''Szent Sebestyén''', latinul '''Sebastianus''' (születési helye ismeretlen – meghalt [[287]]. [[január 20.|január 20-án]]) [[Kereszténység|keresztény]] [[szent]] és [[mártír]], aki [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] [[Római birodalom|római]] császár keresztényüldözéseinek idején halt [[vértanú]]halált.


Sebestyén a legnépszerűbb [[szent]]ek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá [[pestis]] és más – embereket vagy állatokat pusztító – [[járvány]] idején. Számos egyesület és kézműves-céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A [[szent]]ek [[róma]]i naptára január 20-án emlékezik meg róla [[Fábián pápa|Fábián pápával]] együtt.
Sebestyén a legnépszerűbb [[szent]]ek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá [[pestis]] és más – embereket vagy állatokat pusztító – [[járvány]] idején. Számos egyesület és kézműves-céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A [[szent]]ek [[róma]]i naptára január 20-án emlékezik meg róla [[Fábián pápa|Fábián pápával]] együtt.
9. sor: 9. sor:
==Élete==
==Élete==


Sebestyén a [[Római birodalom|római]] császári gárda tisztje volt, [[Narbonne]]-ban született, de [[Milánó]]ban élt. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] és [[Marcus Aurelius Maximianus római császár|Maximianus]] császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges [[kereszténység|keresztény]] lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő [[keresztény]]eket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor [[Római birodalom|római]] özvegy, '''Iréne''' házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.
Sebestyén a [[Római birodalom|római]] császári gárda tisztje volt, [[Narbonne]]-ban született, de [[Milánó]]ban élt. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] és [[Marcus Aurelius Maximianus római császár|Maximianus]] császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges [[kereszténység|keresztény]] lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő [[Kereszténység|keresztényeket]]. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor [[Római birodalom|római]] özvegy, '''Iréne''' házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.


Sebestyén vértanúságának legendája azt a [[keresztény]] hitet támasztja alá, miszerint a [[keresztény]] élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen ő halhatatlan.
Sebestyén vértanúságának legendája azt a [[Kereszténység|keresztény]] hitet támasztja alá, miszerint a [[Kereszténység|keresztény]] élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen ő halhatatlan.


Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték halálra, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy '''Lucina''' nevű [[Római birodalom|római]] asszony vette gondjába, és ő temette el.
Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték halálra, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy '''Lucina''' nevű [[Római birodalom|római]] asszony vette gondjába, és ő temette el.

A lap 2011. szeptember 9., 20:19-kori változata

Marco Palmezzano: Szent Sebestyén, Budapest, Szépművészeti Múzeum
Andrea Mantegna: Szent Sebestyén , Bécs, Kunsthistorisches Museum

Szent Sebestyén, latinul Sebastianus (születési helye ismeretlen – meghalt 287. január 20-án) keresztény szent és mártír, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált.

Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Számos egyesület és kézműves-céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A szentek római naptára január 20-án emlékezik meg róla Fábián pápával együtt.

Az emléknap dátuma és a megünneplés ténye szinte az egyetlen, ami komolyan vehető tanúságként elfogadható Szent Sebestyénről. Ünnepét egészen a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni. Emlékezetét abban a Via Appián lévő katakombában ülték meg, amely az ő nevét viseli. Már a 4. században építettek ott egy bazilikát, igaz, hogy először az apostolok tiszteletére, csak később lett Szent Sebestyén temploma. Temetésének helye és körülményei nem ismertek, valószínűleg nem ebben a római katakombában helyezték el földi maradványait. Halála időpontjának meghatározására is föltevés eredménye.

Élete

Sebestyén a római császári gárda tisztje volt, Narbonne-ban született, de Milánóban élt. Diocletianus és Maximianus császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.

Sebestyén vértanúságának legendája azt a keresztény hitet támasztja alá, miszerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen ő halhatatlan.

Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték halálra, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy Lucina nevű római asszony vette gondjába, és ő temette el.

Forrás

Lásd még