„Kurgán-kultúra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „A '''kurgán-kultúra''' vagy '''kurgán-művelődés''' a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bron…”
 
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bg, ca, da, en, es, eu, fi, fr, gl, it, ja, lt, nl, no, pl, pt, ro, ru, sh, simple, sr, sv, tr
24. sor: 24. sor:
[[Kategória:Bronzkori kultúrák]]
[[Kategória:Bronzkori kultúrák]]


[[en:Kurgan hypothesis]]
[[bg:Курганна култура]]
[[ca:Cultura dels kurgans]]
[[da:Kurgan-hypotesen]]
[[de:Kurgankultur]]
[[de:Kurgankultur]]
[[es:Hipótesis de los kurganes]]
[[eu:Kurgan hipotesia]]
[[fi:Kurgaanikulttuuri]]
[[fr:Hypothèse kourgane]]
[[gl:Cultura Kurgan]]
[[it:Teoria kurganica]]
[[ja:クルガン仮説]]
[[lt:Kurganų hipotezė]]
[[nl:Koerganhypothese]]
[[no:Kurgan-hypotesen]]
[[pl:Teoria kurhanowa]]
[[pt:Hipótese Kurgan]]
[[ro:Ipoteza kurgană]]
[[ru:Курганная гипотеза]]
[[sh:Kurganska hipoteza]]
[[simple:Kurgan hypothesis]]
[[sr:Курганска хипотеза]]
[[sv:Kurganhypotesen]]
[[tr:Kurgan hipotezi]]

A lap 2011. szeptember 7., 17:39-kori változata

A kurgán-kultúra vagy kurgán-művelődés a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bronzkori óriási művelődési kör volt, nagyon sok régészeti kultúrát foglalt magában, amelyre jellemzőek voltak a kurgánok különböző formái. [1] Kialakulása jól régészetileg jól megalapozottan az i. e. 3. évezredre tehető a Prut és a Volga közötti területen.

Főbb szakaszai

Három nagyobb szakaszra bontható, mindegyik ezen a magterületen alakult ki az előző formából, és mindegyik terjeszkedett tartósan vagy átmenetileg kelet és nyugat felé is a sztyeppén. Első szakasza az ún. egyszerű gödörsíros szakasz, amikor a halottat egy gödör aljára temették. Második szakasza az i. e. 2. évezred elején kialakult katakombás szakasz, amikor a halottat a gödör oldalában vájt üregbe vagy vájatba helyezték, amit esetleg azután el is torlaszolhattak. A harmadik, gerendavázas szakaszban az i. e. 2. évezred utolsó harmadában visszatér az egyszerű nagy sírgödör, alján a koporsóban eltemetett halottal, a gödör fölé azonban szabályos boronaháztetőt építettek, erre rakták az áldozatot és ezt fedték be a halommal. [2]

Az első, gödörsíros szakasz nyugat felé az i. e. 3 évezredben terjeszkedni kezdett a Kárpátokig, sőt a Tiszáig, de i. e. 2000-re ez a terjeszkedés visszafordult és megszűnt. [3] Kelet felé az i. e. 2. évezred elején kezdett terjeszkedni, ahol a Volgától keletre ennek következtében létrejött az andronovói kultúracsalád. Az eredeti kurgánterületen viszont ekkor a fejlődés már a második, katakombás szakaszába lépett, sőt az andronovói kultúra teljes kifejlődésének idejére már a harmadik, gerendavázas szakaszba. A gerendavázas–andronovói határ pedig a Volgától kissé keletre, az Urál és a Bjelaja folyók vonalára tolódott. [4]

A harmadik szakasz folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi kimmereket, majd minden törés nélkül átment a királyi szkíták halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a szarmatákig. [5]

Hivatkozások

Források

  • Makkay Indoeurópai: Makkay János. Az indoeurópai népek őstörténete. Gondolat•Budapest. ISBN 963 282 418 0 (1991) 

További információk

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap