„Kurgán-kultúra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „A '''kurgán-kultúra''' vagy '''kurgán-művelődés''' a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bron…” |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bg, ca, da, en, es, eu, fi, fr, gl, it, ja, lt, nl, no, pl, pt, ro, ru, sh, simple, sr, sv, tr |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
[[Kategória:Bronzkori kultúrák]] |
[[Kategória:Bronzkori kultúrák]] |
||
[[en:Kurgan hypothesis]] |
|||
[[bg:Курганна култура]] |
|||
[[ca:Cultura dels kurgans]] |
|||
[[da:Kurgan-hypotesen]] |
|||
[[de:Kurgankultur]] |
[[de:Kurgankultur]] |
||
[[es:Hipótesis de los kurganes]] |
|||
[[eu:Kurgan hipotesia]] |
|||
[[fi:Kurgaanikulttuuri]] |
|||
[[fr:Hypothèse kourgane]] |
|||
[[gl:Cultura Kurgan]] |
|||
[[it:Teoria kurganica]] |
|||
[[ja:クルガン仮説]] |
|||
[[lt:Kurganų hipotezė]] |
|||
[[nl:Koerganhypothese]] |
|||
[[no:Kurgan-hypotesen]] |
|||
[[pl:Teoria kurhanowa]] |
|||
[[pt:Hipótese Kurgan]] |
|||
[[ro:Ipoteza kurgană]] |
|||
[[ru:Курганная гипотеза]] |
|||
[[sh:Kurganska hipoteza]] |
|||
[[simple:Kurgan hypothesis]] |
|||
[[sr:Курганска хипотеза]] |
|||
[[sv:Kurganhypotesen]] |
|||
[[tr:Kurgan hipotezi]] |
A lap 2011. szeptember 7., 17:39-kori változata
A kurgán-kultúra vagy kurgán-művelődés a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bronzkori óriási művelődési kör volt, nagyon sok régészeti kultúrát foglalt magában, amelyre jellemzőek voltak a kurgánok különböző formái. [1] Kialakulása jól régészetileg jól megalapozottan az i. e. 3. évezredre tehető a Prut és a Volga közötti területen.
Főbb szakaszai
Három nagyobb szakaszra bontható, mindegyik ezen a magterületen alakult ki az előző formából, és mindegyik terjeszkedett tartósan vagy átmenetileg kelet és nyugat felé is a sztyeppén. Első szakasza az ún. egyszerű gödörsíros szakasz, amikor a halottat egy gödör aljára temették. Második szakasza az i. e. 2. évezred elején kialakult katakombás szakasz, amikor a halottat a gödör oldalában vájt üregbe vagy vájatba helyezték, amit esetleg azután el is torlaszolhattak. A harmadik, gerendavázas szakaszban az i. e. 2. évezred utolsó harmadában visszatér az egyszerű nagy sírgödör, alján a koporsóban eltemetett halottal, a gödör fölé azonban szabályos boronaháztetőt építettek, erre rakták az áldozatot és ezt fedték be a halommal. [2]
Az első, gödörsíros szakasz nyugat felé az i. e. 3 évezredben terjeszkedni kezdett a Kárpátokig, sőt a Tiszáig, de i. e. 2000-re ez a terjeszkedés visszafordult és megszűnt. [3] Kelet felé az i. e. 2. évezred elején kezdett terjeszkedni, ahol a Volgától keletre ennek következtében létrejött az andronovói kultúracsalád. Az eredeti kurgánterületen viszont ekkor a fejlődés már a második, katakombás szakaszába lépett, sőt az andronovói kultúra teljes kifejlődésének idejére már a harmadik, gerendavázas szakaszba. A gerendavázas–andronovói határ pedig a Volgától kissé keletre, az Urál és a Bjelaja folyók vonalára tolódott. [4]
A harmadik szakasz folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi kimmereket, majd minden törés nélkül átment a királyi szkíták halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a szarmatákig. [5]
Hivatkozások
- ↑ Makkay Indoeurópai 136. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 140–1,5,6. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 147
- ↑ Makkay Indoeurópai 162. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 147. o.
Források
- ↑ Makkay Indoeurópai: Makkay János. Az indoeurópai népek őstörténete. Gondolat•Budapest. ISBN 963 282 418 0 (1991)