„Sav” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: za:Soemj
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: te:ఆమ్లం
136. sor: 136. sor:
[[sw:Asidi]]
[[sw:Asidi]]
[[ta:காடி]]
[[ta:காடி]]
[[te:ఆమ్లం]]
[[th:กรด]]
[[th:กรด]]
[[tl:Asido]]
[[tl:Asido]]

A lap 2011. szeptember 5., 10:59-kori változata

Sósav
Hangyasav

Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.

A kémiában Brønsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak.

Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel. A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak.

Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.

Brønsted-féle savak

Tulajdonságok

A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Brønsted-féle savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar „sav” szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:

AH + H2O → H3O+ + A

ahol AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protonált vízmolekulát, más néven az oxóniumiont, A pedig a savmaradékiont.

Sósav esetén:

HCl + H2O → H3O+ + Cl

A Brønsted-féle savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például akkumulátorsav), azaz elektrolit.

Csoportosítás

A Brønsted-féle savak többféleképpen csoportosíthatók. A gyakorlati szempontok a következők:

  • a savmaradék-ion alapján: szerves vagy szervetlen
  • a savmolekulánként leadható protonok száma alapján: egy- és többértékű savak
  • a savi disszociációs állandó alapján: gyenge, közepes és erős savak
  • vízoldhatóságuk alapján

A fenti csoportosítás csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a Brønsted-féle savak többsége így is besorolható. Például a kénsav kétértékű, vízben jól oldódó, erős, szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsav egyértékű, vízben jól oldódó, gyenge, szerves sav.

A legerősebb sav

Az antimon-pentafluorid hidrogén-fluoridos (HF) oldatát tartják a legerősebb ismert savnak. E sav erőssége sokszorosa a kénsavénak (úgynevezett szupersav).

A biológiában

A savaknak nagy a jelentősége az élő szervezetekben is. A genetika legfontosabb molekulái, a DNS (dezoxiribonukleinsav) és az RNS (ribonukleinsav), szintén savak.

Az emésztőnedvekben (például a gyomorban) is találhatók savak, például sósav.

Fontos a szerepük a táplálkozásban is. Az egyik legismertebb vitamin, a C-vitamin például aszkorbinsavból áll.

Lásd még

Külső hivatkozások