„Siráz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: vi:Shiraz
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ku:Şîraz (Îran)
97. sor: 97. sor:
[[ka:შირაზი]]
[[ka:შირაზი]]
[[ko:시라즈]]
[[ko:시라즈]]
[[ku:Şîraz (Îran)]]
[[lt:Širazas]]
[[lt:Širazas]]
[[ms:Shiraz]]
[[ms:Shiraz]]

A lap 2011. augusztus 29., 18:24-kori változata

Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje.
Siráz (Irán)
Siráz
Siráz
Pozíció Irán térképén

é. sz. 29° 37′, k. h. 52° 32′ Siráz (arab írással شیراز, Šīrāz) város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re. Fársz tartomány székhelye, 2006-os becslés szerint 1,279 millió lakosával az ország hatodik legnépesebb városa.

Története

Ősi település, amely a Szászánidák alatt, az arab betörés idejéig csak karavánok pihenőhelyeként volt ismert, későbbi története során azonban többször volt főváros. 1750 és 1781 között, a Zand-dinasztia idején a Perzsa Birodalom fővárosa volt, 1781-től 1794-ig Dél-Irán fővárosa, majd rövid ideig a Szafavida-dinasztia idején is.

Háfiz mauzóleum (részlet)

A 7. századtól azonban folyamatosan városiasodott., majd a 10. században fallal vették körül. A város már ebben az időben híres volt egyeteméről, mely a bagdadinál is nagyobb volt. Már ekkor 360 terme volt, melyet a 11. században orvosi karral és kórházzal is bővítettek.

A város már Abbasz sah idején rangos hely volt, de igazából csak a 18. században, a Zend-dinasztia alatt lett jelentős hely. 1750-ben Karim kán a fővárosává tette. A mongolok a várost ugyan nem háborgatták, de a 17. és a 18. században már több katasztrófa: földrengés, járványok, afgán portyázók és belharcok pusztították.

A város nevét az augusztus végén, szeptember elején megtartott fesztiváljai teszik ismertté. A sok kerttel és gyümölcsfával rendelkező Sirázt az irániak a költészet, a bor, a rózsák és a szerelem városának tartják. Mérsékelt klímájú település, több mint ezer éve regionális kereskedelmi központ.

Siráz, Nas ol Molk mecset

Szőlő- és borkultúrája a régészeti bizonyítékok szerint legalább 1800 éves. [1]

Siráz városából indult hódító útjára az 1840-es évektől a bahá’í vallás.

Földrajza

Siráz a Zagrosz-hegység nyúlványaira épült, 1500 méteres magasságban. A szomszédos tartományokhoz képest éghajlata mérsékeltebb, meleg vagy forró nyarakkal és enyhe vagy hűvös telekkel. A város gazdasága részben a tartomány mezőgazdasági termékeire épül (szőlő, citrus gyümölcsök, gyapot és rizs). Irán elektronikai iparának egyik fő központja és helyet ad egy olajfinomítónak is. Híres szőnyegeiről és virágjairól. A városról kapta nevét a siráz szőlőfajta. Rendkívül híres a shirazi bor is

Közlekedése

Siráz, Háfiz mauzóleum

A város Iszfahán felől autópályán érhető el, Buser és a Perzsa-öböl felé normál közúti összeköttetései vannak. Épül a Sirázt Iszfahánnal összekötő vasútvonal, illetve a város metróhálózata. A Siráz nemzetközi repülőtér (Shiraz International Airport) Irán déli vidéki részének legnagyobb repülőtere, közvetlen járatokkal Dubajba, Bahreinbe és Katarba.

Sportja

Siráznak két labdarúgó klubja van, amelyek Irán első ligájában szerepelnek: a Bargh Siráz és a Fadzsre Szepaszi.

Nevezetességek

  • Korán kapu
  • Háfiz mauzóleum
  • Szádi mauzóleum
  • Pársz múzeum
  • Vakil mecset
  • Kán medresze
Siráz, Arg
  • Citadella
  • Mir-Mohammed mauzóleum
  • Sirag Sah mauzóleum
  • Masdzsid-i Dzsomé
  • Szajjed-Ala-ud-Din-Husszein síremléke
  • Új mecset
  • Anglikán templom

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Shiraz
A Wikimédia Commons tartalmaz Siráz témájú médiaállományokat.