„Anghel Saligny” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a +belső |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: it:Anghel Saligny |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
[[en:Anghel Saligny]] |
[[en:Anghel Saligny]] |
||
[[fr:Anghel Saligny]] |
[[fr:Anghel Saligny]] |
||
[[it:Anghel Saligny]] |
|||
[[ro:Anghel Saligny]] |
[[ro:Anghel Saligny]] |
||
A lap 2011. augusztus 29., 15:56-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
Anghel Saligny (Foksány, 1854. április 19. – Bukarest, 1925. június 17.) román mérnök, a Dunán átívelő Feteşti-Cernavodă vasúti híd tervezője
Élete
Édesapja, Alfred Saligny tanár, Elzászból érkezett Romániába. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, az apja által alapított intézetben. A gimnáziumot szintén itt kezdte el, majd Potsdam-ban végezte. Eredetileg a csillagászat érdekelte, ezért a berlini egyetemen ilyen jellegű kurzusokat látogatott, többek között Hermann von Helmholtz-nak is tanítványa volt. Mérnöki tanulmányait Charlottenburgban végezte, majd a szászországi vasútépítésnél (Cottbus-Frankfurt an der Oder) dolgozott. Alapító tagja volt a bukaresti Politechnikai Társaságnak (ez volt a mai Bukaresti Műszaki Egyetem elődje). 1892-ben a Román Akadémia tagja lett, melynek 1907 és 1910 között az elnöki tisztét is betöltötte.
Anghel Saligny testvére, Alfons Oscar Saligny (1853–1903) kémikus volt, szintén a Román Akadémia tagja.
Művei
Műveiben (hidak, utak, silók, kikötők) olyan új elemek találhatók, amelyek a maguk idején nagy technikai előrelépést jelentettek.
Ő tervezte az Adjud – Târgu Ocna vasútvonalat, melynek során az országban elsőként épített a vasút-közút kombinált hidat.Több fémből készült hidat tervezett, például a Cosmeşti-nél a Szeret folyón át egy 430 méter hosszúságút.
1884 és 1889 között Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, amelyek ma is léteznek (Konstanca, Brăila és Galaţi). A konstancai kikötőben ő építette az olaj exportot szolgáló speciális medencét, illetve két silót a gabonakivitelhez.
A legfontosabb műve a Feteşti-Cernavodă vasúti híd volt. A híd építése 1895. november 26-án kezdődött, I. Károly román király jelenlétében. A hídnak öt íve van, négy közülük 140 méter széles, a középső pedig 190 méter. Ahhoz, hogy a hajók át tudjanak haladni a híd alatt, 30 méterrel a víz felszíne felett emelték. A hivatalos megnyitó napján tartott szilárdsági próba során egy 15 mozdonyból álló szerelvény haladt át a hídon, 85 km/h sebességgel. A híd 4037 méter hosszú, amiből 1662 méter a Duna, 920 méter pedig a Borcea-ág felett. Az építésekor ez volt Európa leghosszabb hídja, illetve a világon a harmadik leghosszabb.