„Nyágova” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a melletti |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Zsigmond király +Zsigmond király) |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
'''Nyágova''' a [[14. század]] végén települt, a Tarac melletti termékeny, árvízektől látogatott helyen. |
'''Nyágova''' a [[14. század]] végén települt, a Tarac melletti termékeny, árvízektől látogatott helyen. |
||
[[1415]]-ből ismerjük első birtokosát is, a Talabor- és a Nagyág völgyében birtokos román eredetű '''Úrmezei család'''-ot, aki [[Zsigmond király]]tól kapta adományba a falut. |
[[1415]]-ből ismerjük első birtokosát is, a Talabor- és a Nagyág völgyében birtokos román eredetű '''Úrmezei család'''-ot, aki [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]]tól kapta adományba a falut. |
||
[[1419]]-ben az Úrmezei család tagjai Vlád fia Simon [[kenéz]]nek és rokonságának adományozták a falu felét. |
[[1419]]-ben az Úrmezei család tagjai Vlád fia Simon [[kenéz]]nek és rokonságának adományozták a falu felét. |
||
A lap 2011. augusztus 27., 18:49-kori változata
| Nyágova (Добрянське) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Técsői járás |
| Község | Irhóc község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1415 |
| Irányítószám | 90560 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2714 fő (2001) |
| Népsűrűség | 33 506,17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 272 m |
| Terület | 0,081 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 04′ 03″, k. h. 23° 42′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 03″, k. h. 23° 42′ 35″ | |
 Nyágova
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Nyágova településUkrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése
Técsőtől északkeletre, a Tarac vize mellett, Irhocz és Kiskirva közt fekvő település.
Története
Nyágova a 14. század végén települt, a Tarac melletti termékeny, árvízektől látogatott helyen.
1415-ből ismerjük első birtokosát is, a Talabor- és a Nagyág völgyében birtokos román eredetű Úrmezei család-ot, aki Zsigmond királytól kapta adományba a falut.
1419-ben az Úrmezei család tagjai Vlád fia Simon kenéznek és rokonságának adományozták a falu felét.
A 15. században a falu a Nyágovai család birtoka volt, akik a kenézek leszármazottai voltak.
1504-ben a Pogány család jobbágyfalvaként tartották számon.
1910-ben 1162 lakosából 11 magyar, 139 német, 1012 ruszin volt. Ebből 1023 görögkatolikus, 138 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taraczvizi járásához tartozott.
