„Csongrád (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Qsf (vitalap | szerkesztései)
887 szerkesztés
Qsf (vitalap | szerkesztései)
887 szerkesztés
Az AGD településszövetség tagjainak felsorolása+hivatkozás+honlap
154. sor: 154. sor:
* {{zászló|Finnország}} [[Raisio]], [[Finnország]]
* {{zászló|Finnország}} [[Raisio]], [[Finnország]]
* {{zászló|Szerbia}} [[Óbecse]], [[Szerbia]]
* {{zászló|Szerbia}} [[Óbecse]], [[Szerbia]]
* {{zászló|Franciaország}} AGD településszövetség ([[Couzeix]] és másik 7 környékbeli település), [[Franciaország]]
* {{zászló|Franciaország}} AGD településszövetség ([[Saint-Jouvent]], [[Couzeix]], [[Chaptelat]], [[Nieul]], [[Nantiat]], [[Chamboret]], [[Thouron]], [[Le Buis]], [[Breuilaufa]], [[Vaulry]]), [[Franciaország]]<ref>{{cite web| url = http://www.cc-agd.com/index.php?id=fr21 | title = Az AGD településszövetség települései
| accessdate = 2011-08-25| publisher = L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes| language = francia}}</ref>
* {{zászló|Lengyelország}} [[Belchatów]], [[Lengyelország]]
* {{zászló|Lengyelország}} [[Belchatów]], [[Lengyelország]]


164. sor: 165. sor:
* [http://www.csongrad.hu az önkormányzat honlapja]
* [http://www.csongrad.hu az önkormányzat honlapja]
* [http://csongrad.lap.hu/ Csongrád.lap.hu]
* [http://csongrad.lap.hu/ Csongrád.lap.hu]
* [http://www.cc-agd.com/index.php az AGD településszövetség honlapja]


{{Tisza menti városok}}
{{Tisza menti városok}}

A lap 2011. augusztus 25., 21:57-kori változata

Csongrád
Csongrád címere
Csongrád címere		 Csongrád zászlaja
Csongrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád
KistérségCsongrádi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Kőrösi Tibor (Fidesz)
JegyzőDr. Szubally Brúnó (mb.)
Irányítószám6640
Körzethívószám63
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 454 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség100,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület173,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″
Csongrád (Csongrád-Csanád vármegye)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Csongrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi kistérségben.

Fekvése, megközelítése

Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.

A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.

A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találjuk.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.

A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.

A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.

1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát.[2] Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.[3]

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való.
A "Fahíd"
Rovásos helynévtábla a "Fahíd" közelében
A Körös-toroki strand a folyóról nézve

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei

  • Körös-torok
  • Holt-Tisza
  • Ellés-monostor

Az Ellés-monostor első írásos emléke 1306-ból származik. A monostor a 11. századtól a 16. századig közepéig állt fenn. A monostorhoz tartozó bencés, kora keresztény háromhajós román templom a 11. század végén épült. A templom északi oldalához kis sekrestye tartozott. A tatárjárást alatt jelentősen lepusztult monostort a 13. század közepén építették újra két nyugatról csatlakozó toronnyal és egy nagyobb méretű kápolnával, egy új kolostorszárnnyal. A monostorhoz külön temetőkápolna tartozott. A hely egyházi jelentősége a török uralom alatt szűnt meg. A területen a 18. században dohánykertészet működött. A monostor maradványai a Tisza árterében tekinthetők meg szezonálisan. [1]

A mai híd elődjét a nagyréti gazdák vásárolták meg Esztergom városától. Akkor az útpálya szélessége duplája volt a mainak, így a megrakott szénásszekerek is kényelmesen tudtak közlekedni, illetve megoldott volt a kétirányú közlekedés is. Ezt a pontonhidat 1919-ben és 1944-ben is felrobbantották, a második újjáépítéskor már csak egy nyomvonal szélességben állították helyre. 1956-ban a faszerkezetet vasra cserélték, de a neve megmaradt Fahídnak. A téli időszakban a hidat szétszedik és a part közelébe vontatják, ekkor komp vagy dereglye biztosítja a két part között a kapcsolatot.

  • Belváros

Templomok

  • Nagyboldogasszony-templom
  • Szent Rókus-templom
  • Piroskavárosi Szent József-templom és Ferences kolostor

A román stílusú ferences rendi kolostor a 20. század 30-as éveiben épült a Károlyi-család támogatásával. A kolostor nyugati oldalának üvegablakait ferences szentek, a keletieket pedig magyar szentek képei díszítik. Az épületegyüttes mellett apácazárda áll, amelyet az 1920-as években építettek. Az épületegyütteshez tartozó templomot, amelyet Szent József tiszteletére szenteltek fel, 1930-ban építették. [2]

  • Református templom
  • Temetői kápolna

Múzeumok, galériák

  • Csongrádi Tájház

(Gyökér u.)

  • Tari László Múzeum

(Iskola u. 2.)

  • Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteménye

(Széchenyi u. 29.)

  • Csongrád Galéria

(Kossuth tér 7.)

  • Művésztelep

(Tanya 833.)

Turizmus

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki.[6] A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált.[7] A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.[8]

Oktatás

A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.

A középiskolákat egy oktatási intézménnyé vonták össze, Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven. Mindegyik középiskola egyenrangú tagintézménye ezen intézménynek.

A kollégiumi elhelyezés minden iskolának egyedi módon történik. A Batsányi János Gimnáziumban csak lánykollégium, a Bársony István Szakközépiskolában ezzel szemben csak fiúkollégium van. A Batsányi János Gimnáziumba járó kollégista fiúkat és a Bársony István Szakközépiskolába járó kollégista lányokat a Sághy Mihály Szakközépiskola vegyes kollégiumában szállásolják el.

Az Általános Iskolák hasonló módon össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a kistérségből a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult. Így az intézmény neve Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon lett.

  • Kossuth Lajos Általános Iskola (Csongrád)
  • Ének-Zenei Általános Iskola (Csongrád)
  • Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
  • Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
  • Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
  • Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
  • László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
  • Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
  • Szent László Általános Iskola (Csanytelek)

Híres csongrádiak

Csongrádhoz kötődnek

Csongrádon születtek

Csongrád díszpolgárai

Csongrád testvérvárosai

Hivatkozások

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ a b Tanács István: Platánok között in Népszabadság TOP Országjáró 2011, Népszabadság Zrt., Budapest, 2011 ISSN 1787-5633
  3. ↑ Festő is volt Csongrád polgármestere - Delmagyar.hu
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. ↑ A "Fahídról" műszakilag
  6. ↑ Körös-Torok (magyar nyelven). Csongrád város. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  7. ↑ Bíró Dániel: Csongrád-Szentes kerékpárút: fellendült az ökoturizmus (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  8. ↑ Tanösvények Csongrádon (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  9. ↑ Az AGD településszövetség települései (francia nyelven). L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád (település) témájú médiaállományokat.

Sablon:Csongrád megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csongrád_(település)&oldid=10257173”