Kabócák

Kabócák
Tibicen linnei
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Színkabócák (Auchenorrhyncha) Alrendág: Cicadomorpha Öregcsalád: Cicadoidea Család: Cicadidae Westwood, 1840
Alcsaládok
Cicadettinae Cicadinae Tettigadinae Tibiceninae Lásd még a szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kabócák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kabócák témájú kategóriát.

A kabócák (Cicadidae) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének színkabócák (Auchenorrhyncha) alrendjébe tartozó rovarcsalád. Szúró-szívó szájszervű, rendszerint röpképes, kizárólag szárazföldön élő rovarok.

Anatómia

Merőlegesen álló rövid fejjel, duzzadt homlokkal rendelkeznek. Mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Testük jellegzetes ék alakú, hengeres. Vannak közöttük egészen aprók (2 mm körüliek), de a trópusokon akár 11 cm nagyságot meghaladó fajaik is élnek (Holzinger, 2002).

A Kárpát-medencei fajok többsége nem éri el a 10 mm-t sem, de például legnagyobb itteni képviselőik, az énekes kabócák (Cicadinae alcsalád) az 1-4 cm-es mérettartományba esnek (Sáringer, 1989).

A hímeknél a kilencedik potrohszelvényen helyezkednek el az ivarszervek, amelyek alakja rendszerint fajra jellemző elkülönítő bélyeg. A nőstények fűrészes tojócsövet viselnek, mellyel a növény szövetét vágják fel, hogy petéiket elhelyezhessék.

Hangadó készüléke mindkét ivar egyedeinek van ugyan, de a nőstényeké csak csenevész.

Életmód

Leginkább a forróövi vidékeket kedvelik, a mérsékelt övben a szőlőtermesztési határon túl nem mennek. A déli napfénynél igen élénken ciripelnek. Fákon tartózkodnak, igen óvatosak. Szipókáikkal megszúrják a fák leveleit és gallyait, és ezek nedveit szívják. A föl nem szívott nedv a levegőn tömörül és az úgynevezett manua-cukrot szolgáltatja. Lárváik a földbe bújnak, és itt a növények gyökereinek nedveit szívják el.

Elterjedés

A kabócák az egész földön elterjedtek, minden szárazföldi ökoszisztémában előfordulnak (Nickel et al., 2002). Becslések szerint a világon eddig közel 30 000 leírt fajt tartanak számon (Soós, 1954). A Kárpát-medencei faunát megközelítőleg 600 faj alkotja. A legismertebbek a Ciccuda orni és Ciccuda plebeja fajok. Az előbbi szúrásával a manua-cukrot adja, az utóbbi Európában a legnagyobb faj.

Galéria

Fájl:Kaboca.jpg A képen a következő kabócák láthatóak: 1. Tettigonia quadripunctata; 2. Cercopis bivittata; 3. Heteronotus reticulatus; 4. Hypsauehenia balista; 5. Membracis elevata; 6. Membracis cruenta; 7. Hemiptyeha punctata; 8. Fulgora candelaria; 9. Cicada speciosa; 10. Diactor bilineatus

kabóca egy horvát tengerparti fenyő törzsén

Források

• Bleicher Krisztina "Kabóca-együttesek (Auchenorrhyncha) faunisztikai és szerkezeti vizsgálata alma- és körteültetvényekben" doktori értekezése