„Püspökladány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Szócikk frissítése a 2010. január 1-i KSH-adatokkal |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 96. sor: | 96. sor: | ||
* Itt született [[1946]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] [[Demetrovics János]] matematikus, az [[MTA]] tagja, az [[ELTE]] egyetemi tanára. |
* Itt született [[1946]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] [[Demetrovics János]] matematikus, az [[MTA]] tagja, az [[ELTE]] egyetemi tanára. |
||
* Itt született [[1934]]. [[március 2.|március 2-án]] [[Verebi Sándorné Bartók Éva]] Munkácsy-díjas nyomottanyag tervező. |
* Itt született [[1934]]. [[március 2.|március 2-án]] [[Verebi Sándorné Bartók Éva]] Munkácsy-díjas nyomottanyag tervező. |
||
* Itt született [[1960.]] [[február 22.|február 22-én]] [[Arnóth Sándor]] tragikus balesetben elhunyt magyar politikus, Püspökladány polgármestere, országgyűlési képviselő. († [[2011]], M3-as aútópálya, Bag) |
|||
== Testvérvárosok == |
== Testvérvárosok == |
||
A lap 2011. augusztus 24., 18:07-kori változata
| Püspökladány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Püspökladányi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dombi Imréné | ||
| Irányítószám | 4150 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 180 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 186,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″ | |||
 Püspökladány
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Püspökladány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökladány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Püspökladány város Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben.
Fekvése
A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város.
Megközelíthetősége
- Közúton: Budapest, illetve Debrecen felől: a 4. sz. főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől: a 42. sz. főúton.
- Vonattal a MÁV 100-as számú (Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza), a 101-es számú (Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad (Románia)) és a 128-as számú (Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány) vonalán érhető el. A környező állomások és megállóhelyek: Kaba, Báránd, Püspökladány-Vásártér
Története
Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.
Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis).
A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik.
A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él.
A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.
A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.
A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg.
Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került.
1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig, 1983 végéig. Püspökladányt 1984 január 1-jével városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.
(A kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagytávlatú programja - és a város általános rendezési tervének - elkészítéséért Kiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke Pro Urbe kitüntetésben részesült).
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességek
- Püspökladányi Gyógyfürdő: Idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vízét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.
A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.
- A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
- Karacs Ferenc Múzeum
- A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
- Műemlékszerűen felújított MÁV-állomás
- Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
- Városi Bíróság és ügyészség épülete
- Református templom
- Katolikus templom
- Szobrok, köztéri alkotások
- Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
- 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
- Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
- Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
- Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
- A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
- Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos Isván alkotása
- Híd, Annu Eklund alkotása
- Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
- Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
- Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
- Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
- Ádám, Győrfi Lajos alkotása
- Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
- 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
- Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása
Híres emberek
- Itt született Karacs Ferenc (1770-1838) térkép- és rézmetsző. 1813-ban kiadta Magyarország földképét.
- Itt született 1912. augusztus 7-én Csenki Imre karnagy, zeneszerző († 1998, Budapest).
- Itt született 1916-ban Molnár László néprajzkutató, (†1998, Budapest)
- Itt született 1926-ban Székely György Széchenyi-díjas magyar orvos, hisztológus, neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
- Itt született 1933. szeptember 11-én Szűrös Mátyás diplomata, politikus, volt megbízott köztársasági elnök.
- Itt született 1941. december 1-jén Alker Imre világbajnoki bronzérmes birkózó, edző.
- Itt született 1945. szeptember 14-én Beke Dezső László, a fizikai tudomány doktora (1992.) fizikus, egyetemi tanár Debreceni Egyetem.
- Itt született 1946. szeptember 27-én Demetrovics János matematikus, az MTA tagja, az ELTE egyetemi tanára.
- Itt született 1934. március 2-án Verebi Sándorné Bartók Éva Munkácsy-díjas nyomottanyag tervező.
- Itt született 1960. február 22-én Arnóth Sándor tragikus balesetben elhunyt magyar politikus, Püspökladány polgármestere, országgyűlési képviselő. († 2011, M3-as aútópálya, Bag)
Testvérvárosok
Hämeenlinna, Finnország
Fischamend, Ausztria
Makfalva, Románia
Hattem, Hollandia
Krasnystaw, Lengyelország
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora