„Észagíla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kis jav |
ref |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
vagy |
vagy |
||
[[Kép:Sumer É.jpg|50px]][[Kép:Sumer sur14.jpg|50px]][[Kép:Sumer il2.jpg|100px]][[Kép:Sumer la2.jpg|35px]] |
[[Kép:Sumer É.jpg|50px]][[Kép:Sumer sur14.jpg|50px]][[Kép:Sumer il2.jpg|100px]][[Kép:Sumer la2.jpg|35px]]<ref>Ezek az írásjelek ilyen formában csak a [[III. uri dinasztia]] felirataiból és az [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]] korból ismertek [[Drehem]]ből, [[Ur]]ból és [[Babilon]]ból. Lásd: [http://psd.museum.upenn.edu/epsd/epsd/e2601.html ePSD Museum: Sumerian Citation Form Index – ila]</ref> |
||
==Az újévi ünnepségek== |
==Az újévi ünnepségek== |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
[[II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|II. Nabú-kudurri-uszur]] jelentősen kibővítette a komplexumot. [[Hérodotosz]] szerint [[I. Xerxész perzsa király|Xerxész]] [[i. e. 482]]-ben, amikor lerohanta Babilont, megszentségtelenítette az Észagilát. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] elrendelte az újjáépítését. [[Babilon]]t végül a [[Szeleukida Birodalom]] idején hagyták el lakói. |
[[II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|II. Nabú-kudurri-uszur]] jelentősen kibővítette a komplexumot. [[Hérodotosz]] szerint [[I. Xerxész perzsa király|Xerxész]] [[i. e. 482]]-ben, amikor lerohanta Babilont, megszentségtelenítette az Észagilát. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] elrendelte az újjáépítését. [[Babilon]]t végül a [[Szeleukida Birodalom]] idején hagyták el lakói. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{források}} |
|||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2011. augusztus 18., 19:46-kori változata
Az Észagíla vagy Észagílá (𒂍𒊕𒅍𒆷 vagy 𒂍𒊕𒅍𒇲 sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2) = templom, SAĜ = fej, ila2 (il2-la vagy il2-la2) = magas[ság]) az ókori mezopotámiai Babilonban Marduk főisten szentélykörzete volt.
vagy
Az újévi ünnepségek
A babiloni újév kezdetén tartották az ún. akítu-ünnepet, aminek állami jelentősége is volt. Az új király ekkor lépett a trónra, ekkor kezdődött uralkodásának első éve. Ezt az aktust minden évben meg is kellett ismételnie, különben interregnum volt. Ezt még a Babilont elfoglaló asszír királyok is betartották, ha ők nem tudtak Babilonba menni, akkor mást ültettek a babiloni trónra maguk helyett.
Részei
- egy nagyobb udvar (kb. 40×70 m²)
- egy kisebb udvar (kb. 24×40 m²
- Abzu – egy kis tó, ami Enkit, Marduk apját képviselte
- a Marduk-szentély
- egy várószoba
- a belső szentély Marduk és felesége, Szarpanit szobrával
- Étemenanki – Marduk zikkuratja
Építéstörténete
II. Nabú-kudurri-uszur jelentősen kibővítette a komplexumot. Hérodotosz szerint Xerxész i. e. 482-ben, amikor lerohanta Babilont, megszentségtelenítette az Észagilát. Nagy Sándor elrendelte az újjáépítését. Babilont végül a Szeleukida Birodalom idején hagyták el lakói.
Jegyzetek
- ↑ Ezek az írásjelek ilyen formában csak a III. uri dinasztia felirataiból és az óbabiloni korból ismertek Drehemből, Urból és Babilonból. Lásd: ePSD Museum: Sumerian Citation Form Index – ila
Források
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
Ez a szócikk részben vagy egészben az Esagila című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
