Páratlanujjú patások

Páratlanujjú patások
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Owen, 1848
Családok
Lófélék (Equidae) Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) Tapírfélék (Tapiridae) Brontotheriidae – kihaltak Chalicotheriidae – kihaltak Hyracodontidae – kihaltak Palaeotheriidae – kihaltak Amynodontidae – kihaltak
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Páratlanujjú patások témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Páratlanujjú patások témájú kategóriát.

A páratlanujjú patások (Perissodactyla) az emlősök osztályának (Mammalia), a Laurasiatheria öregrendnek egyik rendje. Az ide tartozó családok (szám szerint 3 család) monofiletikus eredetét már a korai morfológiai vizsgálatok is bizonyították, melyet később a kladisztikus módszerek csak megerősítettek.

Megjelenésük

A páratlanujjú patások közepes vagy nagy termetű állatok, kivétel nélkül növényevők. A családok testalkata meglehetősen különböző. A lábujjak száma a hátsó végtagjaikon mindig páratlan (1 vagy 3 lábujj), az elülső páron pedig páratlan és páros egyaránt lehet (4, 3 vagy 1 lábujj). A végtagok tengelye a középső ujjon halad keresztül, mely egyben a legerősebb lábujj is, hisz a test terhét ez viseli. A többi ujj jelentősen visszafejlődött, vagy el is tűnt. Az orrszarvúaknál még találunk kisebb jobb és bal oldali lábujjakat is, de a lóféléknél ezek már teljesen eltűntek. Fogazatuk közel teljes, de a szemfogaik hiányozhatnak. Ajkaik erősek, izmosak, melyekkel könnyen tépik a növényi részeket, leveleket, füvet. A tapírfélék felső ajka viszont kis ormánnyá alakult át. Gyomruk elülső része nyelőcső eredetű, és igen erőteljes, szinte kövezetszerű belső hámréteg béleli. A gyomor nem összetett, nem tagozódik több üregre. A növényi táplálkozás következtében bélcsövük igen hosszú, vakbelük pedig terjedelmes.

Idegrendszerük fejlődése is fokozatos. A korai fosszilis maradványok agyürege igen kicsiny volt, mely csekély szellemi képességről árulkodik. A mai alakok – főképp a lófélék – ellenben nagyon értelmes állatok, agytérfogatuk sokkal nagyobb, mint a korai alakjaiké.

A lófélék hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a csődör, kanca és csikó szavakkal jelöljük, míg az orrszarvúféléknél a bika, tehén és borjú nevek használatosak.

Rendszerezésük

A rend az alábbi élő családokat foglalja magában:

• Lófélék (Equidae) – 9 faj
• Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) – 5 faj
• Tapírfélék (Tapiridae) – 4 faj

Kihalt családok

• †Brontotheriidae
• †Chalicotheriidae
• †Hyracodontidae
• †Palaeotheriidae
• †Amynodontidae
• †Lambdotheriidae
• †Isectolophidae
• †Pachynolophidae
• †Lophiodontidae
• †Lophialetidae
• †Helaletidae
• †Deperetellidae
• †Hyrachyidae
• †Rhodopagidae

Forrás

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)