„Kigali” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: koi:Кигали |
a r2.7.1) (Bot: következő eltávolítása: nap:Kigali |
||
142. sor: | 142. sor: | ||
[[mrj:Кигали]] |
[[mrj:Кигали]] |
||
[[ms:Kigali]] |
[[ms:Kigali]] |
||
[[nap:Kigali]] |
|||
[[nds:Kigali]] |
[[nds:Kigali]] |
||
[[nl:Kigali (stad)]] |
[[nl:Kigali (stad)]] |
A lap 2011. augusztus 13., 20:47-kori változata
Kigali | |
Kigali központja | |
Közigazgatás | |
Ország | Ruanda |
Tartomány | Kigali |
Alapítás éve | 1907 |
Polgármester | Pudence Rubingisa |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 156 663 fő (2019. szept. 5.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1567 m |
Terület | 730 km² |
Időzóna | CAT (UTC+1) |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 1° 57′ 13″, k. h. 30° 03′ 38″Koordináták: d. sz. 1° 57′ 13″, k. h. 30° 03′ 38″ | |
Kigali weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kigali témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kigali a Ruandai Köztársaság fővárosa és messze legnépesebb városa. Itt találhatóak az állami intézmények is. A város közlekedési csomópont, főutak találkozási pontja. Nemzetközi repülőtere 1491 méter hosszú kifutópályával rendelkezik.
Történelem
A várost 1907-ben Richard Kandt német telepes alapította. 1922-ig Németország gyarmata, 1922-től Ruanda-Urundi néven belga gyarmat lett.
Az I. világháború után Ruanda-Urundit a belgák fő gyarmatukhoz, Kongóhoz csatolták. 1962-ben lett a független Ruanda fővárosa, és csak 1962 után indult meg Kigali fejlődése.
1968-ra készült el a repülőtér, majd a 8 km-re fekvő városközpontot a repülőtérrel összekötő út, mely az ország első aszfaltozott útja volt.
Mint főváros, és a környező ónbányák és kávéültetvények központja Kigali lakossága gyors növekedésnek indult, s az 1980-as évek közepére elérte a 160 ezres lélekszámot.
A főváros lakosságának 90%-át a hutuk, 10%-át pedig a tuszik teszik ki. Az európaiakat kevés német, belga, és francia üzletember képviseli.
Ruandában többször került sor kegyetlen harcokra a hutuk és a tuszik között, melyek során több százezer tuszit öltek meg. 1994-ben 1 millió tuszit gyilkoltak le. Lásd: Hutu-tuszi népirtás.
Kigali szerény ipara a környék mezőgazdasági termékeit dolgozza fel: kávé, gyapot, banán, eukaliptuszfa, állati bőr stb.
Az 1980-as évek közepén a fővárosból kiinduló utak többsége még földút volt, innen aszfaltozott út csak Ugandába, Burundiba és Tanzániába vezetett.
Gazdaságát elsősorban az ón-, volfrám- és berilliumbányászat jellemzi.
Kigali kiindulópontja a turisták által látogatott Kagera Nemzeti Parknak és a Kivu-tó környéki rezervátumoknak is.
Lakosság
Év | Lakosság |
---|---|
1978 (népszámlálás) | 116 227 |
1991 (népszámlálás) | 237 782 |
2002 (népszámlálás) | 603 049 |
2007 (becslés) | 857 719 |
Képzés
A városban székel a technikai főiskola.
Közlekedés
A város mellett található egy nemzetközi reptér, amely összeköttetésben van Európával és Nairobival.
A városból 2 fontos út indul. Az egyik Ugandába a másik Burundiba megy.