„Ajtony vezér” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. augusztus 11., 07:31-kori változata

Ajtony vezér, (? – 1028?) ^{[megj 1]}, nemzetségfő volt Szent István uralkodása idején Magyarországon. 1000 körül törzsi államot hozott létre az Al-Duna és a Maros köze tájékán Marosvár székhellyel. Szent István királytól függetlenül gyakorolta hatalmát. A Nagyőszi csata során 1028-ban vereséget szenvedett Csanád vezértől és széthullott uradalma. Nevének eredete: az Árpád-kori Achtum, Ochtum név, a török Altyn arany szóból ered.

Élete

Származását tekintve Anonymus a Gesta Hungarorumban ^[1] Galad vezér ivadékának írja le, míg Laskai Osvát prédikációszövege szerint, melyet semmi sem támaszt alá, a "Nyírbe", a mai Nyírségbe valónak mondja. Életéről adatok a Gellért-legendának köszönhetően maradtak fenn, de csupán területeit és megkeresztelkedését írja le. Eszerint Marosvárban tartotta székhelyét, 1002-ben Vidinben keleti rítusú kereszténység szerint megkeresztelkedett, II. Baszileiosz bizánci császár közreműködésével. Székhelyén monostort épített Keresztelő Szent János tiszteletére, de valószínűleg ez csupán felszínes gesztus volt: az akkori elbeszélések szerint hét feleséget tartott, és nem tisztelte a kereszténység előírásait. A Bizánci Birodalom folyamatos támogatást nyújtott neki, ezért hatalmát István király megkoronázása után még hosszú évekig megtarthatta. Gazdasági és katonai erejéből kifolyólag I. István király parancsainak nem engedelmeskedett, magát vele egyenrangúnak tartotta és szembefordult vele.

Állama

Az általa uralt törzsi államának magja a Maros mente volt, de egészen a Körös folyóig Erdély nyugati határáig terjedt ki. Délen Vidin és Szörény határolta. Gazdasági alapja az akkori viszonyok között nagyon nagymértékű állatállomány volt, főként lovak és szarvasmarhák. Ezenfelül az uralma alatt élő népek földművelést is folytattak, és már megjelent az istállózott állattartás. Igen sok pásztort alkalmazott, akik harcilag képzettebbek voltak földművelő társaiknál, ezáltal Ajtony katonai erejének egyik alapjává váltak. Másik fő jövedelemforrása a marosi sószállítás volt, amin egészen a tiszai torkolatig mindent megvámoltatott. 1019-ben II. Baszileiosz bizánci császár főhatósága alá adta magát, és a görög-keleti hitterjesztőket befogadta. I. István 1028-ban lépett fel ellene, amikor külföldi segítségre nem számíthatott, mert a görög uralkodóház kihalt.

Csatavesztése és bukása

Szent István országot egyesítő hadjáratainak végére, az 1020-as évek második felére a tiszántúli területek békésen elismerik István fennhatóságát ahol Vata volt a törzsfő. Egyedül Ajtony, aki a Tiszántúltól délre eső területeket birtokolta, maradt pogány ellenálló, és erős törzsi állammal rendelkezett. Az államalapító király a leszámolásra 1027 tájékát látta elérkezettnek, ekkor ugyanis belső zavargások robbantak ki Bizáncban, ezáltal elmaradtak a támogatások. A támadás kezdete előtt az egész uradalmat körbezárta, ezt bizonyítja az is, hogy II. Konrád csak nagy kerülővel tudta megtenni az utat Bizánc felé, tehát 1027-ben az ostrom már elkezdődött. Doboka ispán fia, Csanád vezér, Ajtony egykori fővezére, Rév-Kanizsánál átkelt a Tiszán, és a Harangod (Aranka) vizénél a nagyőszi síkon két napig tartó csatában megverte Ajtony seregét, őt magát pedig lefejezte. A Gellért legenda szerint két csatát vívtak, az elsőt Marosvárnál, ahol még Ajtony serege győzött, visszaszorítva a Tiszáig Csanádot. A másodikat Nagyősznél, amely azonban Ajtony halálával végződött. A sík területen emelkedő Oroszlános-halmon Csanád püspökséget alapított, I. István pedig a róla elnevezett vármegye ispánjává tette. Ajtony nemzetségét azonban nem sikerült megsemmisíteni, sőt birtokainak egy része is fennmaradt. Nevét 1329 óta őrzi az Arad és Csanád határán lévő Ajtonmonostora helynév.

A krónikák és legendák Csanádról

„	...Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Galad nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadékából született Ajtony...	”
– Anonymus:Gesta Hungarorum

A kivágott nyelv legendája

István király miután megelégelte Ajtony uralmát, megbízta Doboka fővezér fiát, Csanádot, hogy teremtsen rendet Ajtony országában, Gyulát adta melléje fővezérnek. Csanád mondája szerint a csata előtt Szent György jelent meg előtte oroszlán képében és harcra buzdította. Csanád és Gyula seregét azonban Kőkenyérnél Ajtony tapasztalt serege megfutamította, de végül a nagyőszi csatában legyőzték. Csanád diadalmasan vágta le Ajtony fejét, majd nyelvét kivágta és a tarsolyában elrejtette. Gyula erről mit sem tudva, Ajtony levágott fejét Szent Istvánhoz vitte, magának tulajdonítva a hőstettet. Ekkor Csanád a tarsolyból elővette Ajtony nyelvét, és bebizonyította, hogy ő győzte le a vezért, Gyulát pedig száműzték.^[2]

Megjegyzések

↑ Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során éltetét vesztette, vitatott.

Források

↑ Anonymus: Anonymus: Gesta Hungarorum
↑ KatLex Csanád: Magyar katolikus lexikon – Csanád
↑ Pallas Ajtony: Pallas Nagy Lexikona: Ajtony, 1893–1897
Szent Gellért legendája, katolikus.hu
↑ MakóMono4: Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó: Önkormányzat. 1993. ISBN 963 03 3389 9
Makk Ferenc: A turulmadártól a kettős keresztig, Szegedi Középkorán műhely, Szeged 1998, 117-125. oldal
↑ Erdély története: Erdély története, 2. A magyar honfoglalástól a tatárjárásig

Külső hivatkozások

Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Magyar-bolgár kapcsolatok Géza nagyfejedelem és Szent István király korában

[1] Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során éltetét vesztette, vitatott.

[Anonymus_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Anonymus

[KatLex_Csanád_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] KatLex Csanád

[megj 1]

[1]

[2]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 ==Élete==
-Származását tekintve Anonymus a Gesta Hungarorumban {{refhely|Anonymus}} Galad vezér ivadékának írja le, míg Laskai Osvát prédikációszövege szerint, melyet semmi sem támaszt alá, a "Nyírbe", a mai Nyírségbe valónak mondja. Életéről adatok a [[Gellért-legenda|Gellért-legendának]] köszönhetően maradtak fenn, de csupán területeit és megkeresztelkedését írja le. Eszerint [[Marosvár]]ban tartotta székhelyét, 1002-ben [[Vidin]]ben keleti rítusú kereszténység szerint megkeresztelkedett, II. Basileios közreműködésével. Székhelyén monostort épített [[Keresztelő Szent János]] tiszteletére, de valószínűleg ez csupán felszínes gesztus volt: az akkori elbeszélések szerint hét feleséget tartott, és nem tisztelte a kereszténység előírásait. A [[Bizánci Birodalom]] folyamatos támogatást nyújtott neki, ezért hatalmát István király megkoronázása után még hosszú évekig megtarthatta. Gazdasági és katonai erejéből kifolyólag [[I. István magyar király|I. István]] király parancsainak nem engedelmeskedett, magát vele egyenrangúnak tartotta és szembefordult vele.
+Származását tekintve Anonymus a Gesta Hungarorumban {{refhely|Anonymus}} Galad vezér ivadékának írja le, míg Laskai Osvát prédikációszövege szerint, melyet semmi sem támaszt alá, a "Nyírbe", a mai Nyírségbe valónak mondja. Életéről adatok a [[Gellért-legenda|Gellért-legendának]] köszönhetően maradtak fenn, de csupán területeit és megkeresztelkedését írja le. Eszerint [[Marosvár]]ban tartotta székhelyét, 1002-ben [[Vidin]]ben keleti rítusú kereszténység szerint megkeresztelkedett, [[II. Baszileiosz bizánci császár]] közreműködésével. Székhelyén monostort épített [[Keresztelő Szent János]] tiszteletére, de valószínűleg ez csupán felszínes gesztus volt: az akkori elbeszélések szerint hét feleséget tartott, és nem tisztelte a kereszténység előírásait. A [[Bizánci Birodalom]] folyamatos támogatást nyújtott neki, ezért hatalmát István király megkoronázása után még hosszú évekig megtarthatta. Gazdasági és katonai erejéből kifolyólag [[I. István magyar király|I. István]] király parancsainak nem engedelmeskedett, magát vele egyenrangúnak tartotta és szembefordult vele.
 == Állama ==