„Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Örökös főispánok kategória eltávolítva (a HotCattel)
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fr:Archidiocèse de Kalocsa–Kecskemét
72. sor: 72. sor:
[[en:Roman Catholic Archdiocese of Kalocsa-Kecskemét]]
[[en:Roman Catholic Archdiocese of Kalocsa-Kecskemét]]
[[de:Erzbistum Kalocsa-Kecskemét]]
[[de:Erzbistum Kalocsa-Kecskemét]]
[[fr:Archidiocèse de Kalocsa–Kecskemét]]
[[hr:Kaločko-bačka nadbiskupija]]
[[hr:Kaločko-bačka nadbiskupija]]
[[it:Arcidiocesi di Kalocsa-Kecskemét]]
[[it:Arcidiocesi di Kalocsa-Kecskemét]]

A lap 2011. augusztus 11., 00:41-kori változata

A Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház
Az érseki palota és a Nagyboldogasszony Főszékesegyház
Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház

A Kalocsai Érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit. Jelenlegi főpásztora dr. Bábel Balázs.

A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon.

Neve

Több névváltoztatáson is átment:

  • Neve eleinte Kalocsai Érsekség.
  • Később mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi Érsekségre változott
  • A török uralom idején elpusztult Bács városa és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi Érsekség név
  • A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai Érsekség lett a név.
  • A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi Érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi Apostoli Közigazgatás melynek székhelye Szabadka volt.
  • Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-ban az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget a Szabadkai Egyházmegyét.
  • 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi Érsekségből Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.

Története

A kalocsai érseki tartomány a 18. század elején

Érsekek

A Kalocsai Érsekség területi beosztása

Az érsekség területe négy főesperességre oszlik:

Főszékesegyházi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Kalocsai Esperesség
  • Keceli Esperesség

Bácsi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bácsalmási Esperesség
  • Jánoshalmi Esperesség

Bodrogi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bajai Esperesség
  • Hajósi Esperesség

Kiskunsági Főesperesség

Területe négy esperességre oszlik:

  • Kecskeméti Esperesség
  • Félegyházi Esperesség
  • Majsai Esperesség
  • Solti Esperesség

Lásd még