„Heinrich Bullinger” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nannerl1 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Генрых Булінгер
42. sor: 42. sor:
[[en:Heinrich Bullinger]]
[[en:Heinrich Bullinger]]
[[als:Heinrich Bullinger]]
[[als:Heinrich Bullinger]]
[[be:Генрых Булінгер]]
[[de:Heinrich Bullinger]]
[[de:Heinrich Bullinger]]
[[eo:Heinrich Bullinger]]
[[eo:Heinrich Bullinger]]

A lap 2011. augusztus 5., 13:28-kori változata

Festmény Heinrich Bullingerről
Rézkarc Heinrich Bullingerről

Heinrich Bullinger (magyarosan Bullinger Henrik), (Bremgarten, Aargau), 1504. július 18.1575. szeptember 17. svájci reformátor.

Életpályája

Atyja lelkész volt. 1519-től vagy 1520-tól[1] óta Kölnben tanult, ahol Rotterdami Erasmus, Luther Márton és Philipp Melanchthon írásait is olvasta. Luther ’’ Von der babílonischen Gefangenschaft’’ című írásának hatására a reformációhoz csatlakozott. 1523-tól a kappeli kolostorban volt tanító, ahol az apát is titkon a reformációt párolta. Ekkor ismerkedett meg Uldrich Zwinglivel is, és elfogadta teológiai nézeteit. 1525-ben Zwingli megkérte, hogy legyen segítségére az anabaptisták elleni vitában, így elkísérte őt a berni vallásértekezletre.

1529-ben lelkészként szolgált Bremgartenben, majd Zwingli 1531-ben bekövetkezett halála után az ő utódja lett Zürichben, ahol jelentős befolyásra tett szert, mivel a lelkipásztori és tanári hivatás mellett a zürichi zsinat és a lelkészi vizsgabizottság elnöke volt. A reformáció előharcosaként egyaránt fellépett a katolikusok, lutheránusok és anabaptisták ellen.

Zürichből kiszorította Martin Bucer konkordiáját s egyik kezdeményezője volt a második bázeli vagy első helvét (1536), valamint a második helvét hitvallásnak (1566). Befolyását a francia és angol református egyházra is kiterjesztette. Kálvinnal folytatott egyeztetése nyomán fogadták el 1549-ben a Consensus Tigurinust, amely összefogta a zürichi és a genfi reformációt.

Teológiája

Írásai

Életét részben önmaga írta meg Diariumában. A reformáció történetét tárgyaló munkáját Hottinger és Vögeli (Frauenf. 1838-1840, 3 köt.) adta ki. Az anabaptisták ellen írta a Von der Wiedertaufe Ursprung, Secten und Wesen (Zürich, 1561) című vitairatát.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Colijn szerint 1519, A Pallas nagy lexikona szerint 1520

Források

További irodalom

  • Pestalozzi, B. Henrik (Elberf. 1858);
  • Christoffel, B. és felesége (1874).
  • Ráth Görgy: Bullinger Henrik és a magyar reformáczió. Pest. 1896. (Különnyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből).
  • Joachin Staedtke: Die Theologie des jungen Bullinger. 1962.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Bullinger témájú médiaállományokat.