Karlóca

Karlóca (Sremski Karlovci)
A város látképe
Karlóca címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Dél-bácskai
Rang	város
Irányítószám	21205
Körzethívószám	+381 21
Rendszám	NS
Testvérvárosok	Lista Bártfa Bricquebec Eymet Tivat Novocserkasszk Szergijev Poszad Bataysk Novyy Afon (2014. december 23. – )
Népesség
Teljes népesség	8750 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Terület	50,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′45.2, 19.933333333333
Karlóca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca témájú médiaállományokat.

Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, németül Karlowitz) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Fekvése

Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.

Története

1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Rajacićot szerb pátriárkává és követelte a szerb vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Népesség

Karlóca önálló községet alkot, egyetlen település sem tartozik hozzá közigazgatásilag.

• 1991-ben 7534 lakosa volt.

Ebből 4443 szerb (59%), 1364 horvát (18,1%), 1148 jugoszláv (15,2%), 224 magyar (3%), 117 montenegrói, 32 macedón, 25 ruszin, 22 szlovák, 15 német, 12 albán, 11 szlovén, 10 muzulmán, 10 román, 10 ukrán, 6 cigány, 3 bunyevác, 3 cseh, 1 bolgár, 1 orosz, 4 egyéb, 44 ismeretlen, 17 régió, 12 fő nem nyilatkozott.

• 2002-ben 8839 lakosa volt.

Ebből 6664 szerb (75,4%), 753 horvát (8,5%), 254 jugoszláv, 215 magyar (2,4%), 89 montenegrói, 71 német, 27 szlovák, 19 macedón, 19 szlovén, 14 ruszin, 10 cigány, 10 orosz, 7 ukrán, 6 román, 4 albán, 4 muzulmán, 3 bolgár, 3 cseh, 2 bunyevác, 1 gorai, 10 egyéb, 329 ismeretlen, 272 fő nem nyilatkozott, 53 régió.

Képek

• 
  Szent Miklós ortodox templom
• 
  Gimnázium
• 
  A pátriárka hivatala
• 
  Négy oroszlán kút

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca témájú médiaállományokat.