„Borsosberény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Börzsöny –> Börzsöny (hegység)
19. sor: 19. sor:
== Fekvése ==
== Fekvése ==
== Megközelíthetősége ==
== Megközelíthetősége ==
* [[Budapest]]től mintegy 65 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. [[Balassagyarmat]]tól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a [[parassapuszta]]i határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a [[Börzsöny]] hegység északkeleti lábánál.
* [[Budapest]]től mintegy 65 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. [[Balassagyarmat]]tól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a [[parassapuszta]]i határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] hegység északkeleti lábánál.


* [[Vonat]]tal a [[MÁV]] 75-ös számú ([[Vác–Balassagyarmat-vasútvonal|Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat]]) vonalán közelíthető meg. A [[vasútállomás]] [[Diósjenő]] és [[Nagyoroszi]] között található. A 75-ös számú vonal a [[Börzsöny]] lábánál és az [[Ipoly]] völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
* [[Vonat]]tal a [[MÁV]] 75-ös számú ([[Vác–Balassagyarmat-vasútvonal|Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat]]) vonalán közelíthető meg. A [[vasútállomás]] [[Diósjenő]] és [[Nagyoroszi]] között található. A 75-ös számú vonal a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] lábánál és az [[Ipoly]] völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.


== Története ==
== Története ==

A lap 2011. július 27., 19:50-kori változata

Borsosberény
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Borsosberény címere
Borsosberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
KistérségRétsági
Jogállásközség
Irányítószám2644
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség871 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′
Borsosberény (Nógrád vármegye)
Borsosberény
Borsosberény
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Borsosberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsosberény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Borsosberény község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.

Fekvése

Megközelíthetősége

  • Budapesttől mintegy 65 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. Balassagyarmattól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a Börzsöny hegység északkeleti lábánál.

Története

A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában.

A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett.

Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa.

1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.

A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A török hódoltság időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a 18. században növekedett meg jelentősen.

A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a 18. századtól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen 1945-ig birtokosok voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt Mikszáth Kálmánnak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.

A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.

A török hódoltság korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán török birtokosait említik.

Katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei

  • 18. századi római katolikus templom
  • 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
  • A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

Sablon:Nógrád megye helységei