„Zakopane” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Dátumok előjavítása kézi botszerkesztéssel: számmal jelölt hónapnevek feloldása, szóköz és pont pótlása/törlése, nullátlanítás, nagykötőjel, 1-je j-sítése |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Poprad –> Poprád (település) |
||
| 115. sor: | 115. sor: | ||
*{{zászló|Argentína}} [[San Carlos de Bariloche]] ([[Argentína]]) |
*{{zászló|Argentína}} [[San Carlos de Bariloche]] ([[Argentína]]) |
||
*{{zászló|Hollandia}} [[Bavel]] ([[Hollandia]]) |
*{{zászló|Hollandia}} [[Bavel]] ([[Hollandia]]) |
||
* {{zászló|Szlovákia}} [[Poprad]] ([[Szlovákia]]) |
* {{zászló|Szlovákia}} [[Poprád (település)|Poprad]] ([[Szlovákia]]) |
||
* {{zászló|Németország}} [[Siegen]] [[Németország]]) |
* {{zászló|Németország}} [[Siegen]] [[Németország]]) |
||
* {{zászló|Lengyelország}} [[Sopot]] ([[Lengyelország]] |
* {{zászló|Lengyelország}} [[Sopot]] ([[Lengyelország]] |
||
A lap 2011. július 26., 13:08-kori változata
| Zakopane | |||
 | |||
| Zakopane a Giewontról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Kis-Lengyelországi | ||
| Járás | tátrai | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1933 | ||
| Irányítószám | 34-500-től 34-504-ig | ||
| Körzethívószám | (+48)18 | ||
| Rendszám | KTT | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 770 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 319 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 750 - 2301 m | ||
| Terület | 84,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 58″, k. h. 19° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 58″, k. h. 19° 57′ 07″ | |||
| Zakopane weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zakopane témájú médiaállományokat. | |||
Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa. Lengyelország téli központja, és egyben a határ mindkét oldalának legnagyobb olyan városa, amely közvetlenül szomszédos a Tátra ívével. A város a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) alján található, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja - a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése - a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A városba három főút, valamint egy vasútvonal vezet.
Múltja és jelene
.JPG)
A település első említése a XVI. század végéről való. A falu lakosai 1578-ban Báthory István lengyel királytól, Erdély fejedelmétől kapták első kiváltságaikat. [3] Az erről szóló oklevelek azonban nem maradtak fenn, és több kutató kétségbe is vonja létezésüket. A történészek azonban bizonyosak benne, hogy 400 évvel ezelőtt a Tátraalji-barázda területén már megjelentek az első települések, melyekből a mai város kialakult.
A Zakopane elnevezés egy 1616-ból származó oklevélben fordul elő először. Ezt a füves területet Paweł Rubzdel, maruszyni János fia kapta birtokul. A Nowy Targ-i sztaroszta Mikołaj Komorowski birtokainak 1624. évi szemléjekor említi az új települést, mely a Tátra és a Gubalówka között fekszik.
A lakosság körében a Gąsienica, a Topor, a Bachleda és a Jarząbek vezetéknév volt a leggyakoribb. A népesség főleg az erdei legelők tanyáin összpontosult, amelyekből ebben a térségben mintegy ötven létezett, és hozzávetőlegesen 650 ember lakta. A Vasa dinasztiából származó III. Zsigmond király 1630. április 20-án a banskai Jędrzej Jarzębko családnak adományozott néhány füves területet.
1824-ben, miután Lengyelországot a szomszédos hatalmak felosztották egymás között, Zakopane a Habsburgok fennhatósága alá került. A legelőket ekkor áruba bocsátották.[4]
Zakopane fellendülését a 19. században kialakult egészségturizmusnak köszönhette. A tüdőbetegeket a helyi gurál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba. Később számos szanatórium, panzió épült a gyógyulni vágyók fogadására.
A 19. és a 20. század fordulóján megjelentek a sportolók is a városban, 1911-ben itt rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot. 1925-ben megépült a síugró sánc is, amelyet 1962-ben felújítottak.[5]
Zakopane ma elsősorban a turizmusból él: télen a síelők, nyáron inkább a túrázók keresik fel. A várost népszerű kirándulóhelyek veszik körül: a Gubalówka, a Kasprowy-csúcs és a Halas-tó. A várost évente hárommillió látogató keresi fel. [6]
Főbb látnivalók
- Gubalówka
- Síugró sánc
- Sikló - Az 1123 méter magas Gubalówkára viszi fel nagyjából három perc alatt a kirándulókat. Az általa megtett szintkülönbség 300 méter.
- Szent Kelemen fatemplom - A templom az 1850-es évek közepén épült, egyszerű, egyhajós építmény, belsejében népi-barokk faszobrokkal.
- A kiválók temetője - Régi gurál családok, híres, a tátrai idegenforgalom fellendítéséért sokat tett zakopanei lakosok és több tátrai futár nyughelye.
- Krupówki utca - Zakopane sétáló- és bevásárlóutcája.
- Willa Koliba - A Kalyiba Villa volt az első azoknak a panzióknak a sorában, amelyeket Stanisław Witkiewicz tervezett az úgynevezett zakopanei stílusban.
- Tátrai Múzeum - Az intézmény néprajzi és természettudományos gyűjteménynek ad otthont.
- A Szymański család gyűjteménye - Gurál népművészeti bútorok, szőttesek, fafaragások láthatók a gyűjteményben.
- Sajtpiac - A Krupówki utca végén, a sikló közelében található. A piacon kistermelők árulják a különböző sajtokat, lekvárokat, mézeket és gombákat.
- Keresztelő Szent János templom - A 19. század végén épült kőtemplom a Krupówki utcában.
Építészete
Lengyelországban zakopanei stílusnak nevezik azt az építészeti megoldást, amely a 19. század végén terjedt el a névadó településen egy krakkói művésznek, Stanisław Witkiewicznek köszönhetően, aki a fafaragásos gurál házak alapján tervezte meg villáit.
Ezek az épületek díszesebbek, mint a mintául szolgáló házak, erkélyesek, tetőzetük meredek és zsindellyel borított, alapozásukhoz nagy folyami köveket használtak.[7] Ez lehetővé tette, hogy az új épületeket - a hagyományos gurál lakóházakkal szemben - alápincézzék, és ezáltal jelentősen megnöveljék alapterületüket.
Witkiewicz a helyi népi motívumokat és a szecessziós díszítő elemeket ötvözte, tervei alapján elsősorban panziók, templomok épültek. A meredek tetőszerkezet alá rejtett emeletek hatalmas újításnak számítottak Zakopanéban a 19. és a 20. század fordulóján.[8]
A zakopanei stílus nagy népszerűségnek örvend a podhalei régióban, sok új panzió, nyaraló és lakóház épült ennek az építészeti elgondolásnak a szellemében. A stílus Lengyelország más területein is felhasználták, a varsói területen például téglaépületeken jelentek meg legfőbb jegyei.[9]
Klímája
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,7 | 8,6 | 13,6 | 16,6 | 22,2 | 25,0 | 26,9 | 26,6 | 23,7 | 19,8 | 14,0 | 9,8 | 17,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −5,6 | −4,6 | −0,4 | 5,4 | 10,0 | 13,4 | 15,2 | 14,6 | 11,1 | 7,0 | 1,5 | −3,2 | 5,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −19,6 | −18,4 | −14,3 | −6,8 | −1,7 | 1,9 | 4,4 | 3,2 | −0,9 | −5,2 | −11,4 | −17,0 | −7,1 |
| Forrás: average-temperature.com (Hozzáférés: 2011. május 10.) | |||||||||||||
Testvérvárosai
Saint-Dié-des-Vosges (Franciaország)
San Carlos de Bariloche (Argentína)
Bavel (Hollandia)
Poprad (Szlovákia)
Siegen Németország)
Sopot (Lengyelország- Vysoke Tatry (Szlovákia)
Strij (Ukrajna)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i https://www.zakopane.pl/zawartosc/miasta-partnerskie/miasta-partnerskie
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216917011-0963773?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 64. oldal ISBN 963-2432-037
- ↑ Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 64. oldal ISBN 963-2432-037
- ↑ Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 65. oldal ISBN 963-2432-037
- ↑ Lengyelország, 246. oldal ISBN 963-0945-681
- ↑ Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 65. oldal ISBN 963-2432-037
- ↑ ZakopaneInfo: Zakopane építészete. (Hozzáférés: 2011. május 7.)
- ↑ culture.pl: The Zakopane style in Polish architecture. (Hozzáférés: 2011. május 7.)
Külső hivatkozások
- Komlós Attila: Zakopane - Hetedhéthatár
- ZakopaneInfo
- Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország ISBN 963-2432-037
- Lengyelország ISBN 963-0945-681
