„I. Devlet Giráj krími kán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. július 26., 10:51-kori változata

I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى; 1512. körül – Bahcsiszeráj, 1577. körül) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.

Eletrajza

Először a krími hordák vezére volt I. Sahib Girej hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a Porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.

1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett.
1568-ben I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért végett. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.

A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazanyi és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelmeből.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Devlet I Giray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozás

(oroszul) I. Devlet Girejről cikk
Girej-dinasztia

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 ==Eletrajza==
-Először a [[krím]]i hordák vezére volt [[I. Sahib Girej]] hadvezéreként. [[1543]]-ban részt vett [[I. Szulejmán]] [[magyarország]]i hadjáratában ([[Habsburg–török háború (1540–47)]]), harcolt [[Esztergom]] és [[Székesfehérvár]] alatt. Ez időben még [[Isztambul]]ban élt, s megszerezve a [[Török Porta|Porta]] támogatását, [[1551]]-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres [[Havasalföld]] és [[Moldva]].
+Először a [[krím]]i hordák vezére volt [[I. Sahib Girej]] hadvezéreként. [[1543]]-ban részt vett [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[magyarország]]i hadjáratában ([[Habsburg–török háború (1540–47)]]), harcolt [[Esztergom]] és [[Székesfehérvár]] alatt. Ez időben még [[Isztambul]]ban élt, s megszerezve a [[Török Porta|Porta]] támogatását, [[1551]]-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres [[Havasalföld]] és [[Moldva]].
 [[1555]]-től állandó háborút vívott [[Moszkva]] ellen, mert [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] a [[tatárok|tatár]] területek leigázására törekedett.<br>