„Téglalap” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: jv:SegiPapat |
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: jv:Pesagi dawa |
||
96. sor: | 96. sor: | ||
[[it:Rettangolo]] |
[[it:Rettangolo]] |
||
[[ja:長方形]] |
[[ja:長方形]] |
||
[[jv: |
[[jv:Pesagi dawa]] |
||
[[ka:მართკუთხედი]] |
[[ka:მართკუთხედი]] |
||
[[kk:Тіктөртбұрыш]] |
[[kk:Тіктөртбұрыш]] |
A lap 2011. július 21., 07:11-kori változata
A téglalap (latinul oblongum) egy olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög. Két-két szemközti oldala egyenlő hosszúságú, ezért minden téglalap egyben paralelogramma is.
A négyzet a téglalap egy speciális típusa, amelynek minden oldala egyenlő. A téglalap belső szögeinek összege 360°. Mivel a szemközti szögeinek összege 180°, ezért a téglalap egyúttal húrnégyszög is.
Az oldalakat az abc kisbetűivel szokás elnevezni: a, b.
Területe a két oldal szorzata:
Kerülete az oldalak hosszának összege:
Két átlója egyenlő hosszúságú, és a felezőpontjuknál metszik egymást. Az átlók hossza a Pitagorasz-tétellel számítható ki: .
Arany téglalapoknak nevezik azokat a téglalapokat, melyekre .
Elnevezései
- Régies magyar elnevezése téglány.
- Az oblongum elnevezés a görög ετερομηκες („eltérő hosszúságok”) szóból ered, ami Euklidész Elemek című művében szerepel.
Tulajdonságok
- Konvex
- Minden szöge egyenlő: derékszög
- Mindkét átlója ugyanolyan hosszú
- Az átlók felezik egymást
- Duális sokszöge rombusz
- Tükörszimmetrikus
- Paralelogramma:
- Szemben fekvő oldalai párhuzamosak és egyenlő hosszúak
- Középpontosan szimmetrikus
Mértékelmélet
A mértékelmélet elterjedt felépítésében a koordinátatengelyekkel párhuzamos élű téglalapok fontos szerephez jutnak, ugyanis az ő mértéküket (területüket) definiálják először, és csak aztán terjesztik ki a fogalmat más síkidomokra.
Parkettázások
A sík többféleképpen is parkettázható téglalapokkal:
Halszálkaminta |
Felosztása
Ha a téglalapot felosztják, rendszerint négyzetekre, háromszögekre vagy kisebb téglalapokra osztják fel. Ezen kívül még foglalkoztak egybevágó polinominókkal is.
A felosztás tökéletes, ha véges sok darab szerepel a felosztásban, és a darabok hasonlók, de nem egybevágók.[1][2] A háromszögelt téglalapban minden darabnak derékszögű háromszögnek kell lennie. Nehéz ilyen felosztást találni. Az elsőt 1925-ben fedezte fel Morón. Az ő felosztásában 1, 4, 7, 8, 9, 10, 14, 15 és 18 oldalhosszú négyzetek szerepelnek.[3]
A téglalap oldalai akkor és csak akkor összemérhetők, ha felosztható véges sok nem egybevágó négyzetre.[4][1] Ez ekvivalens azzal is, hogy a darabok különböző méretű egyenlő szárú háromszögek.
Források
- ↑ a b R.L. Brooks, C.A.B. Smith, A.H. Stone and W.T. Tutte (1940). „The dissection of rectangles into squares”. Duke Math. J. 7 (1), 312–340. o. DOI:10.1215/S0012-7094-40-00718-9.
- ↑ J.D. Skinner II, C.A.B. Smith and W.T. Tutte (2000. November). „On the Dissection of Rectangles into Right-Angled Isosceles Triangles”. J. Combinatorial Theory Series B 80 (2), 277–319. o. DOI:10.1006/jctb.2000.1987.
- ↑ http://mathworld.wolfram.com/PerfectSquareDissection.html
- ↑ R. Sprague (1940). „Ũber die Zerlegung von Rechtecken in lauter verschiedene Quadrate”. J. fũr die reine und angewandte Mathematik 182, 60–64. o.
Definíció és tulajdonságok interaktív animációval
- A téglalap területe interaktív animációval
- Császár Ákos: Valós analízis