„Pupienus római császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ar:پاپينوس |
a →Felhasznált forrás: Bot: Consul sablon - paraméterbe rendezés |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
{{Római császárok}} |
{{Római császárok}} |
||
{{Consul |
{{Consul |
||
|előző= [[Lucius Valerius Claudius]] |
|előző= [[Lucius Valerius Claudius]] |
||
|előző2=[[Cnaeus Cornelius Paternus]] |
|||
|következő= [[Cnaeus Claudius Severus]] |
|következő= [[Cnaeus Claudius Severus]] |
||
|következő2=[[Tiberius Claudius Quintianus]] |
|||
|kollégája= [[Marcus Munatius Sulla Urbanus]] |
|kollégája= [[Marcus Munatius Sulla Urbanus]] |
||
|évek= 234 |
|évek= 234 |
A lap 2011. július 17., 15:30-kori változata
Pupienus | |
születési név: Marcus Clodius Pupienus Maximus; uralkodói név: Caesar Marcus Clodius Pupienus Maximus Augustus | |
Pupienus pénze arcképével | |
Pupienus pénze arcképével | |
a Római Birodalom princepse | |
Uralkodási ideje | |
238. április 22. – 238. július 29. | |
Elődje | I. Gordianus és II. Gordianus |
Utódja | III. Gordianus |
Életrajzi adatok | |
Született | kb. 178 Róma |
Elhunyt | 238. július 29. (60 évesen) Róma |
Édesapja | Marcus Pupienus Maximus |
Édesanyja |
|
Házastársa | Sextia Cethegilla |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pupienus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teljes neve: Marcus Clodius Pupienus Maximus, (167 k. – 238. júliusa) Balbinus társcsászára a Római Birodalomban 238. április 22. - július 29. között.
Előélete
Születési éve bizonytalan, egyes források szerint 178. évre tehető. Származására vonatkozó jelzések ellentmondásosak, patrícius rangját leányának előkelő házastársi kapcsolatai valószínűsítik. Hérodianosz állítása szerint Felső-Germánia, majd Alsó-Germánia helytartója volt, de Asia provinciában is betöltött helytartói tisztséget. Két alkalommal 217 és 234 években konzul volt. A 230-as években városi praefectus volt, s bűnözőkkel szembeni erőteljes szigorúsága miatt nem volt népszerű. A szenátus által Maximianus ellenében kinevezett húszas bizottság tagja volt
Társcsászárrá választása
A szenátus megbízása alapján létrehozott húszas bizottság tagjaként egyenrangú társcsászárrá nevezték ki Balbinus társaként, minden hatalom megosztás nélkül, a korábbi gyakorlattól eltérően még a főpapi tisztséget is közösen viselték. Praefectusi tevékenysége alatti szigora miatt a tömegek között annyira népszerűtlen volt, hogy a szenátus capitoliumi üléstermének elhagyásához a két új császár rögtönzött testőrséget volt kénytelen igénybe venni és a császári palotába való távozásuk csak így vált lehetségessé. A közrend további romlásának megakadályozása érdekében a társcsászárok I. Gordianus fiatal unokáját kinevezték caesarrá, amivel kiengesztelték az elégedetlenkedő tömeget.
Északi hadjárata
A szenátus a társcsászárok közül Pupienus Maximust azzal a feladattal bízta meg, hogy szervezzen hadsereget és vonuljon az Itáliába északi irányból betörő Maximinus ellen. A germániai helytartósága miatt a hozzá hűséges germán testőröket vezetve Ravennába érkezve jutott el hozzá Maximinus és fia halálhíre, akiket Aquileia városának sikertelen ostroma közben saját katonái öltek meg. A város lakói Pupienus előtt megnyitották a város kapuit aki az ostromló sereg katonáit visszaküldte otthonukba. A társcsászár visszatért Rómában, ahol a szenátus és a nép győztes hadvezérként nagy lelkesedéssel fogadta.
Ellentét a társcsászárok között
Balbinus féltékeny volt császár társára, aki eltúlozta katonai sikerét és diadalmas visszatérése után a nevében szereplő „legnagyobb” jelentésű ’’Maximusnak’’ neveztette magát. Balbinus előkelőbb származását, míg Pupineus hadvezéri sikereit hangsúlyozta. Mindketten hangoztatták nagyszerű kapcsolatukat és kölcsönös szeretetüket, de viszonyuk ennek ellenére barátságtalan volt. Ellentétüket fokozta az, hogy a praetorianusok rosszindulattal és ellenszenvvel kezelték Pupienus germán testőrségét, attól tartva, hogy azok a helyükre pályáznak
Bukása és halála
A testőrség egy csoportja behatolt a császári palotába, ahol a társcsászárok vitában álltak egymással. A társcsászárokat a praetorianusok elfogták, megkínozva az utcára vonszolták és megölték őket, miközben a germán testőrök már elindultak védelmükre.
Uralkodásuk értékelése
A kortársak véleménye szerint mindketten gyakorlott tisztviselők voltak, de eltérő alkatukból és vérmérsékletük különbözőségéből ellentét fakadt. Kormányzási képességeiket kedvezően ítélték meg, de rövid ideig tartó uralkodásuk alatt tevékenységük nem vállhatott hatékonnyá. A Gordianusokhoz hasonló rövid uralkodásuk azt bizonyította, hogy a szenátus nem képes hatékonyan császárt kinevezni, amire viszont a hadsereg képes.
Felhasznált forrás
- Michael Grant: Róma császárai. Corvina Kiadó. Budapest. 1996.
- Ferenczy Endre-Maróri Egon-Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó.Budapest 1992.
Elődei: Lucius Valerius Claudius és Cnaeus Cornelius Paternus |
|
Utódai: Cnaeus Claudius Severus és Tiberius Claudius Quintianus |
Előző uralkodó: II. Gordianus |
|
Következő uralkodó: III. Gordianus |