„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
(Nincs különbség)

A lap 2011. július 10., 22:19-kori változata

II. Vratiszláv

II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül: Vratislav II.), (1033 k.[1] – 1092. január 14.[1][2]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig. I. Bretiszláv és Jitka fiaként született[2]. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege[2]. Fivére, II. Spitihnev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét[2], így Vratiszláv Magyarországra menekült[2]. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt[2], nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt[2] (1061[2]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét[2]. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)[2], 1063-ban meglapította a brünni püspökséget[3], amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett[4]. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban[4]. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül[4]. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt[4]. Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát[1]. (1075–1081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[4][5]) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására[4]. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását[1]: a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének[4].

Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt[6]. Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt[6]. Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el[6].

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Bokor József (szerk.). Vratiszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  2. ↑ a b c d e f g h i j Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 244. oldal
  3. ↑ Európa uralkodói, 244–245. oldal
  4. ↑ a b c d e f g Európa uralkodói, 245. oldal
  5. ↑ Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)
  6. ↑ a b c Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) (magyar nyelven). Székely-magyar hupont. (Hozzáférés: 2011. január 6.)


Előző uralkodó:
II. Spitihnyev
Csehország uralkodója
1061 – 1092		A cseh címer
 Következő uralkodó:
I. Konrád
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Vratiszláv_cseh_király&oldid=10004171”