Schneller István (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schneller István
Életrajzi adatok
Született1847. augusztus 3.
Kőszeg
Elhunyt1939. január 25. (91 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintneveléstudós
GyermekekSchneller Károly
Iskolái
Pályafutása
Szakterületneveléstudomány
Kutatási területneveléselmélet, személyiségpedagógia
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TEnyilvános rendes tanár, dékán, rektor
Jelentős munkáiPaedagógiai dolgozatok (3 kötet: 1900, 1904, 1910 )
A Wikimédia Commons tartalmaz Schneller István témájú médiaállományokat.

Schneller István (Kőszeg, 1847. augusztus 3.Budapest, 1939. január 25.) pedagógiai író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a soproni evangélikus teológiai akadémián folytatott, majd továbbképezte magát a hallei és a Berlini Egyetemen. Teológiai és bölcsészdoktor, 1913-tól az MTA tagja.

1874-től az eperjesi, majd 1882-től a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia tanára, később igazgatója volt. Felméri Lajost követte 1894-ben a kolozsvári egyetem Pedagógiai Tanszékének élén. A pedagógiai intézet és a tanárképző intézet vezetőjeként 1906-tól a középiskolai tanárképzésben is részt vett. Didaktikai és tantervtörténeti[1]-elméleti elképzeléseit 19171919 között a kolozsvári reform-középiskolában valósíthatta meg. Ebben a reform-iskolában a reál iskola, a humán gimnázium és a reálgimnázium együtt valósult meg úgy, hogy a belsőleg differenciált intézmény az elágazó ttv.-e által választási lehetőséget kínált a tanulóknak a "humanisticus óclassicai" és a "realisticus modern nyelvű" irány felé.[2] 18941923-ban a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen a pedagógia nyilvános rendes tanára.

19181919-ben a kolozsvári egyetem rektora volt, ebben a minőségében a vesztes háború után neki kellett átadni a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet a román hatóságoknak. Az egyetem oktatóit kiutasították Romániából, tanártársaival ő is Budapestre menekült. Sokat tett azért, hogy a vesztes háború miatt megszűnt kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári gárdáját egyben tartsa azért, hogy Szegeden folytassák munkájukat, az egyetemi oktatást és a kutatást.

Munkássága[szerkesztés]

Schneller István számos kiváló tanítványt nevelt, köztük volt Imre Sándor és Tettamanti Béla.

Kutatási területe a neveléselmélet, a személyiségpedagógia és a személyiség-nevelés volt. Fő műve a Paedagógiai dolgozatok c. munkája, mely 1900-1910 között jelent meg három kötetben, több mint ezer oldalon.

Önként kérte nyugdíjaztatását magas kora és fáradtsága miatt, ám szellemi frissességét továbbra is megőrizte és aktív tagja maradt a tudományos- és közéletnek.

Kőszeg történelmi belvárosában utca viseli a nevét.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Megemlékezés Bayar Istvánról Pozsony: Wigand F. E. Könyvnyomdája, 1905. 13 o.
  • Egyéniség — személyiség. Budapest : Franklin Ny., 1906. 21 o.
  • Jelentés a leipzigi egyetem 500 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi ünnepségekről. Kolozsvár : Ajtai Ny., 1909. 24 o.
  • Búcsúbeszéd, melyet a magyarh. ág. h. ev. egyet. egyház theol. akadémiáján ... tartott Schneller István. Pozsony : Wigand Ny., 1895. 22 o.
  • Az egyetemi tanulmányozás tárgyi feltételeiről. Kolozsvár : Ajtai Ny., 1899. 34, [2] o.
  • Paedagógiai dolgozatok : I-II-III. Budapest : Hornyánszky, 1900, 1904,1910. 352, 623, XXII, 427 o.
  • Herbart pedagógiájának alapjai és a személyiség elve. Magyar Paedagogia, 1914
  • Comenius és Apáczai, Protestáns Szemle, 1918
  • Kant, mint pedagógus, Magyar Paedagogia, 1924
  • Pestalozzi. Budapest, 1927
  • Schneller István és Imre Sándor tantervelméleti törekvései. Válogatott írások; szerk., bev., jegyz. Ravasz János; OPI, Bp., 1984 (A tantervelmélet forrásai)

Társasági tagság[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Béla Pukánszky: Pedagógia és Pszichológia. = Educational Science and Psychology. ld. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921–1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Scneller István ld. 216. o.
  • Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. 3. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Schneller István ld. 291-292. o. (összes ISBN 9638146443)
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Scneller István ld. 190. o. ISBN 963-482-037-9

További információk[szerkesztés]

  • Dér Miklós: Schneller István pályája és pedagógiai munkássága, 1937. (Doktori disszertáció, Várkonyi Hildebrand Dezső pedagógiai-lélektani doktori iskolájában készült.)
  • Pröhle Károly:[3] Schneller István : emlékbeszéd . Pécs : Erzsébet Tudományegyetem, 1939. 10 o.
  • Bartók György: Schneller István. [Budapest] : [Sylvester Ny.], [1939]. 3, [1] o. (Lásd még Szellem és Élet, 1939/1. 1-2.)
  • Imre Sándor: Schneller István . Budapest : Országos Középiskolai Tanáregyesület, [1939]. 3, [1] o.
  • Fodor László (1950–): A magyar személyiségpedagógia neves kolozsvári képviselője: Schneller István. Ld. Pedagógiai célkitűzések a XIX. század magyar pedagógiájában, 170-180. o.
  • Pukánszky Béla: A személyiségpedagógia magyar képviselője – Schneller István. Ld. Hatszáz év neveléstörténetéből, 44-55. o.
  • Pukánszky Béla: Schneller István. Budapest : OPKM, 1990. 82 p. (Ser. Magyar pedagógusok)[4]
  • Tettamanti Béla: A személyiség nevelésének magyar elmélete : Schneller István rendszere . ["A személyiség pedagógiája" c. tanulmányt írta Pukánszky Béla]. Budapest : OPKM, 1995. Ser. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hasonmás kiadványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tantervtörténet, rövidítve: ttv.
  2. Pedagógiai lexikon, i.m.
  3. Pröhle Károly (1875–1962) evangélikus lelkész, egyetemi tanár
  4. 2. kiad. 1995.

További információk[szerkesztés]