A vörös grófnő (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vörös grófnő
1985-ös magyar film
RendezőKovács András
ProducerBajusz József
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróKovács András
DramaturgMezey Emőke, Nádassy László
FőszerepbenBásti Juli, Bács Ferenc
Hangsztereo
ZeneVidovszky László
OperatőrBíró Miklós
VágóSzécsényi Ferencné
HangmérnökDr. Erdélyi Gábor
JelmeztervezőKemenes Fanni
DíszlettervezőNagy Vilmos
GyártásvezetőBajusz József
Gyártás
GyártóMafilm Dialog Filmtúdió, Magyar Televízió, MOKÉP, Hungarofilm
Országmagyar Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő145 perc (35 mm-es, 4860 méter); videón 139 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazómagyar MOKÉP (mozi)
Bemutatómagyar 1985. március 6., a budapesti Bartók, Duna, Fórum és Szikra Filmszínház
Korhatármagyar Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott 12 év (Magyarország)
További információk
SablonWikidataSegítség

A vörös grófnő I–II. 1984-ben készült színes filmdráma Károlyi Mihályné emlékiratai, levelezése és a rendezővel folytatott beszélgetései alapján.

A film körülbelül az 1910-től 1919. július 4-ig terjedő időszakot jeleníti meg életéből.

Szereplők[szerkesztés]

További szereplők: Ambrus András, Békés Itala, Cserhalmi Erzsébet, Fáy László, Ferenczy Csongor, Fonyó István, Fülöp Zsigmond, Izsóf Vilmos, Koffler Gizella, Muharay Piroska, Németh László, Perédi László, Soós Edit, Szokolay Ottó, Tóth László, Tóth Tamás és Tyll Attila.

A történet[szerkesztés]

Gróf Andrássy Katinka a híres, előkelő és bámulatosan gazdag Andrássy családba született. Három lánytestvére volt. Édesapjuk korai halála után annak öccse, Duci bácsi lett a családfő. A család a legelőkelőbb arisztokrata családokkal állt rokonságban.

Katinkát különösen kamaszkorától fojtogatta a szigorúnak érzett neveltetés, és a maga módján lázad is ez ellen – eleinte egyfajta arisztokratikus feminizmussal. Úgy érzi, újdonsült nézeteihez nem fog párt találni a környezetében, de még az osztályában sem.

Azonban a politika szeszélye úgy hozza, hogy nevelőapja közeledni kezdett Károlyi Mihály németellenes, háborúellenes politikai irányvonalához, s egy nap Katinka találkozik a hozzájuk politikai egyeztetésre érkező gróffal. Bár a férfi sokkal idősebb nála, mégis kölcsönösen felfigyelnek egymásra. Katinka családi beszélgetésekben ugyanis már sok, fülének kedves rosszat hallott Károlyiról: demokratikus gondolkodásáról, barátkozásáról polgári radikálisokkal sőt szocialistákkal, és egyéb bűneiről. Károlyi nézetei a hatalmasok németbarát kardcsörtetését látva abban foglalhatók össze, hogy ha a németek győznek, még inkább a fejünkre nőnek, ha azonban az oldalukon elveszítjük a háborút, az az ország szétesését vonja maga után annak minden rettenetes következményével.

Ám Andrássy Katinkának hosszas, kemény küzdelmet kell folytatnia, míg a megrögzött agglegényt sikerül rábírnia a házasságra.

Különösen mivel a közelgő háború, majd a világháborús tragédia egyre több elfoglaltságot jelent Károlyi számára, aki úgy látja, Magyarország a teljes pusztulásába rohan.

Gróf Tisza István beismerése után, miszerint ezt a háborút elveszítettük, Károlyi reménykedik, hogy Magyarország a nemzetiségeknek tett megfelelő engedményekkel még megmenthető. De az arisztokrácia a régihez ragaszkodik mindenáron. Katinka sógora, Pallavicini György nyíltan ki is mondja, hogy az már egy másik Magyarország lenne. Ők abból nem kérnek.

Az összeomlás közeledtével a király emiatt mégsem Károlyit nevezi ki miniszterelnöknek.

Ám az események Bécsben is, Budapesten is felgyorsulnak. A katonák és a város népe kikényszerítik a forradalmat, a népköztársaság kikiáltását. Károlyi lesz az első köztársasági elnök.

A kezdeti eufória múltával érkezik a megdöbbentő felismerés, milyen katasztrofális a helyzet valójában. Az ország már nem csak nélkülözik, hanem egyenesen nyomorog. Az Antant és a Kis-Antant szorongatja minden irányból. Az arisztokraták és a régi katonatisztek ebben a helyzetben is képesek a köztársaság ellen szervezkedni. Sőt, az ellenséggel is összejátszani.

A kegyelemdöfést Károlyi pozíciójának a Vix-jegyzék adja meg, amelynek teljesítésével teljesen magyarlakta területek kerülnének a demarkációs vonal mögé.

Károlyi tudja, le kell mondania, de maradék befolyásával megpróbál mérsékeltebb, szocialista kormányt megbízni. Ám aláíratlan lemondó nyilatkozatát felolvassák a Munkástanácsban, ahol kikiáltják a Tanácsköztársaságot.

Károlyi csalódott a tanácskormány mellőzése miatt, de az ország érdekében hajlandó nyugati kapcsolatait is latba vetni. Követi megbízást teljesít Bécsben, de eredménytelenek tárgyalási próbálkozásai.

A tanácsköztársaság bukása előtt távoznak az országból. Károlyival ellentétben Katinka szerint csupán rövid időre. De ismét Károlyi balsejtelmei igazolódnak. Huszonhét évig nem léphetnek magyar földre.

Díjak[szerkesztés]

Forgatási helyszínek[szerkesztés]

A film jelentős része eredeti helyszínen, a tiszadobi Andrássy-kastélyban játszódik, ahol egyébként Károlyiné is született. Szintén eredeti helyszínként szerepel a budapesti Kecskeméti (akkoriban Egyetem) utcai Károlyi-palota is, amely ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. A parlamentben játszódó jeleneteket pedig jól felismerhetően, valóban az Országház folyosóin, nagytermében forgatták.

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Széchenyi László által emlegetett, majd a filmben is megjelenített, arisztokrata szereplőkkel forgatott némafilm (A 300 éves ember, 1914, r.: Fodor Aladár) elveszett.
  • A Dózsa László alakításában megjelenő Festetics Sándor hadügyminiszter, Károlyi sógora, kevésbé felismerhető formában megjelenik Bereményi Géza A tanítványok című filmje Sándor grófjaként is. Ott Csutoros Sándor személyesítette meg.
  • Az egyik telefonos jelenet, amikor Magasházy László Károlyiéknál keresi Pallavicini Györgyöt, feltehetően utalás arra az 1918 novemberében indult tiszti összeesküvésre,[1] amely puccsal Schnetzer Ferenc tábornokot kívánta diktátorként Károlyi helyére állítani.
  • A film abból a szempontból is érdekes, hogy kizárólag egy osztálya ellen lázadó, osztályát elhagyó grófnő emlékirataiban lelhetők fel a visszásságai az arisztokrácia és az alsóbb néposztályok mindennapi érintkezései során jelentkező, néha mulatságos részletei. Például amikor a Károlyi autójáért aggódó, szemlátomás ideges sofőr minden sürgős mondandójához is kötelezően hozzáteszi, hogy „méltóságos grófnő” ahelyett, hogy egyszerűen „most jobbra” vagy „balra” instrukciót adna, vagy megfogná a kormányt. Vagy például amikor a földeken átvágó fürdőruhás grófkisasszonyokat hirtelen megállva a munkával megsüvegelik az ott arató cselédek, holott nyilván tapintatosabb lett volna nem észrevenni őket.
Más feldolgozások ilyen jeleneteknek a bemutatását általában kerülni igyekeznek.
  • A színészek mai szemmel hitelesnek tűnően alakították az arisztokratákat. Alig-alig csúszott be néhány apróbb hiba.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prónay Pál, Görgey György, Görgey József, gróf Crouy Péter, Kozma Miklós, Marton Béla, Rácz Kálmán, Wiesinger Győző, Geher Gyula, Beretvás Endre, Toókos Gyula és Zsilinszky István. Az összeesküvőkkel kapcsolatban állt Horváth Dénes, Gömbös Gyula, Hefty Richárd és Magasházy László is.

Források[szerkesztés]

  • Filmévkönyv 1984, a magyar film egy éve, Magyar Filmintézet, Budapest, 1985, ISSN 0230-2047 (Címlapján és benne fotókkal a filmből)
  • Filmévkönyv 1985, a magyar film egy éve, Magyar Filmintézet, Budapest, 1986, ISSN 0230-2047

További információk[szerkesztés]