Óasszír és hettita ékjelek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
hettita ékírás
egy korai nyelvemlék
egy korai nyelvemlék
Típusszótagírás ékírás
Nyelvekhettita
Időszaki. e. 2. évezred
Állapotkihalt
Felmenő írásrendszereksumer
   akkád
    óbabiloni
Rokon írásrendszerekújasszír
Leszármazott írásrendszerekugariti, föníciai
Unicode-tartományU+12000 – U+12500
A Wikimédia Commons tartalmaz hettita ékírás témájú médiaállományokat.

Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók. A determinatívumként, ideogrammaként használt, vagy ismeretlen hangértékű jeleket lásd a teljes listában. Az ékjelek csoportosítása is ennek – a második oszlopban közölt sorszámai – alapján történt. Borger az ékjeleket az „AŠ” (vízszintes jel) előfordulása és használata, a „DIŠ” (függőleges ékjel), a „GE23” (45°-ban elforgatott ékjel) és „U” (nagy ékjel) alapján rendezte csoportokba.

Rövidítések:

  • MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
  • ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
  • aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte sorszámai
  • HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
  • Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.

A táblázatban csak a sumer és hettita átírás szerepel.

A hettita ékírás az óasszír ékírás közvetlen átvételével született. Körülbelül 600 jelet használtak, amelynek mintegy fele szótagjel, a másik fele pedig logogram vagy determinatívum. Az átírásban a szótagjeleket dőlt kisbetűvel, az akkád eredetű logogramokat dőlt nagybetűvel, a sumer eredetűeket álló nagybetűvel írjuk át. Az ismeretlen hangértékű szótagjeleket szintén az akkád vagy sumer eredet szerint hangzósítjuk.

Az átírás az adott szóban elfoglalt hely szerint változhat. Így például a sumer GI (𒄁 determinatívum helyzetben GI, az akkád eredetű qe3-ru-ub szóban , csakúgy mint a „közel” jelentésű elöljárószóban, hettita szótagjelként pedig -gi- vagy -ge-. A magyar folyószövegben alkalmazott magyaros átírásra vonatkozó érvényes irányelv a Wikipédia:Hettita nevek átírása. A jelformák az óasszír kereskedelmi dokumentumokban az eredeti sumer–akkád verziók kurzivált, helyenként egyszerűsített változatai. A hettiták néhány kivétellel ezeket változatlanul átvették, majd történelmük során néhány jel tovább változott, egyszerűsödött.

Az MZL sorszámai szerinti lista[szerkesztés]

[szerkesztés]

TAB (két AŠ)[szerkesztés]

16 (három AŠ)[szerkesztés]

GE23 (DIŠ-tenû)[szerkesztés]

U[szerkesztés]

DIŠ[szerkesztés]

Funkció szerinti csoportosítás[szerkesztés]

A hettiták többnyire szótagjelekként használták az óasszír írásjeleket. Egy szótagjel egyetlen szótagot jelenthet, ami nagyban megkönnyítette a hettita írnokok dolgát. A szótagjelek mellett azonban hagyományos értelmű sumer–akkád szójeleket és komplementumokat is alkalmaztak, de ezek ritkábban fordulnak elő.

Szótagjelek[szerkesztés]

Mássalhangzó + magánhangzó[szerkesztés]

  • Megjegyzés: A -ya- valójában nem szótagjel, hanem egy gyakran előforduló diftongus. Ennek hangtani eredetével maguk a hettiták is tisztában voltak, önálló írásjele nincs, az -i- + -a- összetétele. Hasonlóképpen a -wa- is diftongus (u+a), de erre volt önálló írásjel. A -wi5- hurri írásjel, csak a késői korban kezdték alkalmazni.

Magánhangzó + mássalhangzó[szerkesztés]

Háromhangzós szótagjelek[szerkesztés]

  • : ḫal 𒄬; ḫab/p 𒆸; ḫaš 𒋻; ḫad/t 𒉺 (=pa, PA „jogar”); 𒅆𒌨 ḫul (=ḪUL „gonosz”); ḫub/p 𒄽; ḫur 𒄯 (ḪUR=„vastag”, MUR „tüdő”), ḫum 𒈝
  • K/G: gal 𒃲 (=GAL „nagy”); kal/gal9 𒆗; kam/gám 𒄰 (=TU7 „leves”); k/gán 𒃷 (=GÁN „mező”); kab/p,gáb/p 𒆏 (=KAB „bal”); kar 𒋼𒀀 (=KAR „talál”); k/gàr 𒃼; k/gaš 𒁉 (=bi, KAŠ „sör”); k/gad/t 𒃰 (=GAD „ágynemű”); k/gaz 𒄤 (=GAZ „gyilkos”); kib/p; k/gir 𒄫; kiš 𒆧 (=KIŠ „világ”); kid/t9 𒃰 (=gad); kal 𒆗 (=KAL „erő”); kul 𒆰 (=KUL „utód”); kúl*gul 𒄢 (=GUL „törés”); k/gum 𒄣; kur 𒆳 (=KUR „föld”); kùr/gur 𒄥
  • L: lal 𒇲 (=LAL „köt”); lam 𒇴; lig/k 𒌨 (=ur); liš 𒇺 (=LIŠ „kanál”); luḫ 𒈛 (=LUḪ „miniszter”); lum 𒈝
  • M: maḫ 𒈤 (=MAḪ „nagy”); man 𒌋𒌋 (=MAN „20”); mar 𒈥; maš 𒈦 (=MAŠ „fél” (nem egész)); meš (=„90”) ; mil/mel 𒅖 (=); miš 𒈩 ; mur 𒄯 (=ḫur); mut 𒄷𒄭 (=MUD „vér”)
  • N: nam 𒉆 (=NAM „negyed”); nab/p 𒀮; nir 𒉪; niš (=man)
  • P/B: p/bal 𒁄; pár/bar 𒈦 (=maš); paš; pád/t,píd/t 𒁁; p/bíl 𒉋 (=GIBIL, BIL2 „új”); pir ; p/biš,pùš 𒄫 (=gir); p/bur
  • R: rad/t 𒋥; riš 𒊕 (=šag)
  • Š: šag/k 𒊕 (=SAG „fej”); šal 𒊩 (=MUNUS „asszony”, „nő”); šam 𒌑 (=ú); šàm ; šab/p 𒉺𒅁 (ŠAB, „zárópecsét”); šar 𒊬 (=SAR „növény”); šat (mat) 𒆳, šìp ; šir 𒋓 (=ŠIR „here”); šum 𒋳; šur 𒋩
  • T/D: t/daḫ/túḫ 𒈭; tág/k/dag/k 𒁖; t/dal 𒊑 (=ri); tám/dam 𒁮 (=DAM „feleség”); t/dan 𒆗 (=kal); tab/p/dáb/p 𒋰 (=TAB "2", LIMMU) ; tar 𒋻; t/dáš,t/diš 𒁹 vagy 𒐕 („1”) ; tàš 𒀾; tin/tén 𒁷; t/dim 𒁴; dir 𒁰 (=DARA2 „piros”) ; tir/ter 𒌁 (=TIR „erdő”) ; tíš; túl 𒇥; t/dum 𒌈; t/dub/p 𒁾 (=DUB „tábla”); túr/dur 𒄙 (=DUR „szalag”)
  • Z: zul 𒂄; zum 𒍮

Determinatívumok, logogramok[szerkesztés]

A CTH#661 Bo 449-es töredéke. A rajta olvasható szöveg: (1) [na]m-ma-kán ḫar-ri-[... (2) a-aš-man ta-wa-na[... (3) a-aš-man mla-ba-ar[... (4) a-aš-man GAD-du-ši (5) a-aš-man mmu-ur[... (6) a-aš-man mpí[... A szövegben nevek vannak, az āšman a megistenülésre vonatkozó megjegyzés (a királyi család halott tagjai, akiknek áldozatot mutattak be). A nőknél az f determinatívumot nem használták, de a férfiaknál megvan az m. Az egyes jeleket a DIŠ-sel megegyező központozó jel választja el.
  • központozó jel az egyes szótagjelek elválasztására (nem mindig alkalmazták): 𒁹
  • m, diš („1”, DIŠ) 𒁹 vagy 𒐕, férfi személynév
  • DIDLI 𒀸 többes szám
  • DIDLI.ḪI.A 𒀸𒄭𒀀 többes szám
  • DINGIR, D, d 𒀭 istenség, DINGIRLIM, papi funkciójú személyre utaló determinatívum
  • DUG 𒂁 edény
  • DUMU 𒌉 gyermek (fiú, leány)
  • E2 𒂍 ház, templom
  • GAD 𒃰 ágynemű, ruha
  • GI 𒄀 cső, nád
  • GIŠ 𒄑 fa
  • GU4 𒄞 kutya, oroszlán
  • GUD 𒄞 sivatag, sivatagi állat, ökör, bika
  • ḪI.A 𒄭𒀀 többes szám
  • ḪUR.SAG 𒄯𒊕 hegy(ség)
  • ID2 𒀀𒇉 folyó
  • IM 𒅎 agyag
  • ITU 𒌚 hónap
  • KAM 𒄰 számok utótagja
  • ki 𒆠 egyes helynevek utótagja, általában nem determinatívumi helyzetben
  • KU6 𒄩 hal
  • KUR 𒆳 föld
  • KUŠ 𒋢 prém, rejtett
  • LU (ld. UDU)
  • LU2 𒇽 ember
  • MAŠ 𒈦 állatáldozat, jósjel
  • MEŠ 𒈨𒌍 többes szám
  • MEŠ.ḪI.A 𒈨𒌍𒄭𒀀 többes szám
  • MUL 𒀯 csillag (šittar)
  • MUNUS (f), 𒊩 asszony, női személynév
  • MUŠ 𒈲 kígyó
  • MUŠEN 𒄷 madár
  • NA4 𒉌
  • NINDA 𒃻 kenyér
  • PU2, TUL2 𒇥 forrás
  • ŠAḪ 𒋚 disznó
  • SAR 𒊬 növény
  • SI 𒋛 szarv
  • SIG1 𒋠 gyapjú
  • TU7 𒄰 leves
  • TUG2 𒌆 ruházat
  • U2 𒌑 növény
  • UDU 𒇻 bárány
  • UMBIN 𒌢 szabás, vágás típusának utótagja
  • URU 𒌷 város, település
  • URUDU 𒍐 réz
  • UZU 𒍜 hús

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]