„Szlavónia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
{{más|Szlovénia}} |
{{más|Szlovénia}} |
||
[[Fájl:Coa_Croatia_Country_Dalmatia_History.svg|100px|bélyegkép|balra|Szlavónia címere [http://hu.wikibooks.org/wiki/Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere]]] |
[[Fájl:Coa_Croatia_Country_Dalmatia_History.svg|100px|bélyegkép|balra|Szlavónia címere [http://hu.wikibooks.org/wiki/Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere]]] |
||
4. sor: | 5. sor: | ||
[[Fájl:Németújvári Henrik bán pecsétje.jpg|bélyegkép|[http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/H%C3%A9der_nemzets%C3%A9g_c%C3%ADmere Németújvári Henrik], Tótországi (azaz Szlavóniai) bán pecsétje, a pajzs mellett két menyéttel]] |
[[Fájl:Németújvári Henrik bán pecsétje.jpg|bélyegkép|[http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/H%C3%A9der_nemzets%C3%A9g_c%C3%ADmere Németújvári Henrik], Tótországi (azaz Szlavóniai) bán pecsétje, a pajzs mellett két menyéttel]] |
||
[[Fájl:Slavonia region cities map.png|bélyegkép|Szlavónia]] |
[[Fájl:Slavonia region cities map.png|bélyegkép|Szlavónia]] |
||
'''Szlavónia''' két különböző történelmi régiót jelöl a [[Dráva]] és a [[Száva]] között, a mai [[Horvátország]] területén: |
|||
'''Szlavónia''' történelmi régiót jelöl a mai [[Horvátország]] területén, eredetileg a [[Dráva]] és a [[Száva]] között és a Száva túlsó partján a [[Kapela hegység]]ig. Ekkor nem tartozott még területéhez keleten a Dunáig és a Fruska Goráig terjedő a mai Kelet-Szlavónia, amely csak az újkorban csatlakozott hozzá. |
|||
*A [[középkor]]i történelmi Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi részét, azaz földrajzilag a [[Dráva-Száva-köze]] nyugati felét foglalta el. Ez a terület nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem a Magyar Királyság keretében belső önállóságot élvező tartomány (bánság, illetve hercegség) volt. |
*A [[középkor]]i történelmi Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi részét, azaz földrajzilag a [[Dráva-Száva-köze]] nyugati felét foglalta el. Ez a terület nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem a Magyar Királyság keretében belső önállóságot élvező tartomány (bánság, illetve hercegség) volt. |
||
*Az újkori és mai Szlavónia területe a középkoritól jelentősen különbözik: |
*Az újkori és mai Szlavónia területe a középkoritól jelentősen különbözik: |
A lap 2011. július 6., 15:48-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2011. július 6. |
Szlavónia történelmi régiót jelöl a mai Horvátország területén, eredetileg a Dráva és a Száva között és a Száva túlsó partján a Kapela hegységig. Ekkor nem tartozott még területéhez keleten a Dunáig és a Fruska Goráig terjedő a mai Kelet-Szlavónia, amely csak az újkorban csatlakozott hozzá.
- A középkori történelmi Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi részét, azaz földrajzilag a Dráva-Száva-köze nyugati felét foglalta el. Ez a terület nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem a Magyar Királyság keretében belső önállóságot élvező tartomány (bánság, illetve hercegség) volt.
- Az újkori és mai Szlavónia területe a középkoritól jelentősen különbözik:
- Az újkori történelmi Szlavónia (a 19. századig gyakran Tótország) elnevezés a korábbival ellentétben a Dráva-Száva-köze keleti felét jelentette, a mai Kelet-Horvátország területén. Ez a vidék a középkorban még Magyarország szerves részét alkotta, csak az újkorban került Horvátországhoz.
- A mai Szlavónia megegyezik az újkori történelmi Szlavónia területével a Nyugat-Szerémséggel kiegészülve. A Szerémség ma Horvátországhoz tartozó része (Nyugat-Szerémség) történelmileg ugyan nem tartozott ide, a mai horvát tájszemlélet azonban már ezt a vidéket is Szlavónia részeként kezeli.
Szócikkünk – a középkori és újkori történelmi Szlavóniára vonatkozó történeti rész kivételével – a mai értelemben vett Szlavóniáról szól.
Történelem
A középkori Szlavónia
A 11. században Szent István király a Magyar Királyság uralma alá vonta a szláv („szlavón”) lakosságú területet Szlavón Bánság néven. A báni tisztséget a helyi szláv Svetoslavić család tagjai töltötték be. A 11. század végén a Kapela hegységtől délnyugatra fekvő középkori Horvátország is magyar uralom alá került. [1] A két területet nem egyesítették, hanem két külön tartományként kormányozták a belső önállóságot élvező szlavón és horvát bánok. A 12. században a szlavón tartományt egy ideig hercegségnek nevezték. Valószínűleg az Árpád-ház fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége. A tartomány címerében szereplő nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót.
A 13. századtól a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. Ettől kezdve egészen 1523-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. 1476-ban a két bánság a horvát–szlavón bán egységes kormányzása alá került. I. Ferdinánd idejétől fogva a 17. század végéig török uralom alatt állt.
Az újkori Szlavónia
Forrás
- ↑ szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Gecske, Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9