„Szlavónia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
16. sor: | 16. sor: | ||
===A középkori Szlavónia=== |
===A középkori Szlavónia=== |
||
A [[11. század]]ban [[I. István magyar király|Szent István]] király a [[Magyar Királyság]] uralma alá vonta a [[szlávok|szláv]] („szlavón”) lakosságú területet '''Szlavón Bánság''' néven. A [[bán (méltóság|báni]] tisztséget a helyi szláv [[Svetoslavić]] család tagjai töltötték be. A 11. század végén a |
A [[11. század]]ban [[I. István magyar király|Szent István]] király a [[Magyar Királyság]] uralma alá vonta a [[szlávok|szláv]] („szlavón”) lakosságú területet '''Szlavón Bánság''' néven. A [[bán (méltóság|báni]] tisztséget a helyi szláv [[Svetoslavić]] család tagjai töltötték be. |
||
A 11. század végén a [[Kapela hegység]]től délnyugatra fekvő középkori Horvátország is magyar uralom alá került. |
|||
<ref name="Korai magyar:Gecske">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon |chapter=Gecske|editor=Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc |others= cikkszerző: Sebők Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |years=1994 |id=963 05 6722 9}} </ref> |
|||
A két területet nem egyesítették, hanem két külön tartományként kormányozták a belső önállóságot élvező szlavón és horvát bánok. |
|||
A [[12. század]]ban a szlavón tartományt egy ideig [[herceg]]ségnek nevezték. Valószínűleg az [[Árpád-ház]] fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége. A tartomány címerében szereplő [[nyest]] már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót. |
A [[12. század]]ban a szlavón tartományt egy ideig [[herceg]]ségnek nevezték. Valószínűleg az [[Árpád-ház]] fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége. A tartomány címerében szereplő [[nyest]] már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót. |
||
A lap 2011. július 6., 14:19-kori változata
Szlavónia két különböző történelmi régiót jelöl a Dráva és a Száva között, a mai Horvátország területén:
- A középkori történelmi Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi részét, azaz földrajzilag a Dráva-Száva-köze nyugati felét foglalta el. Ez a terület nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem a Magyar Királyság keretében belső önállóságot élvező tartomány (bánság, illetve hercegség) volt.
- Az újkori és mai Szlavónia területe a középkoritól jelentősen különbözik:
- Az újkori történelmi Szlavónia (a 19. századig gyakran Tótország) elnevezés a korábbival ellentétben a Dráva-Száva-köze keleti felét jelentette, a mai Kelet-Horvátország területén. Ez a vidék a középkorban még Magyarország szerves részét alkotta, csak az újkorban került Horvátországhoz.
- A mai Szlavónia megegyezik az újkori történelmi Szlavónia területével a Nyugat-Szerémséggel kiegészülve. A Szerémség ma Horvátországhoz tartozó része (Nyugat-Szerémség) történelmileg ugyan nem tartozott ide, a mai horvát tájszemlélet azonban már ezt a vidéket is Szlavónia részeként kezeli.
Szócikkünk – a középkori és újkori történelmi Szlavóniára vonatkozó történeti rész kivételével – a mai értelemben vett Szlavóniáról szól.
Történelem
A középkori Szlavónia
A 11. században Szent István király a Magyar Királyság uralma alá vonta a szláv („szlavón”) lakosságú területet Szlavón Bánság néven. A báni tisztséget a helyi szláv Svetoslavić család tagjai töltötték be. A 11. század végén a Kapela hegységtől délnyugatra fekvő középkori Horvátország is magyar uralom alá került. [1] A két területet nem egyesítették, hanem két külön tartományként kormányozták a belső önállóságot élvező szlavón és horvát bánok. A 12. században a szlavón tartományt egy ideig hercegségnek nevezték. Valószínűleg az Árpád-ház fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége. A tartomány címerében szereplő nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót.
A 13. századtól a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. Ettől kezdve egészen 1523-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. 1476-ban a két bánság a horvát–szlavón bán egységes kormányzása alá került. I. Ferdinánd idejétől fogva a 17. század végéig török uralom alatt állt.
Az újkori Szlavónia
- ↑ szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Gecske, Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9