Benkő Kálmán

Benkő Kálmán ([[Csíkdelne, 1824. december 11. - Budapest, 1890. október 25.) színész

Élete

Nemes szülőktől származott; iskoláit Csíksomlyón, Kolozsvártt és Egerben járta; utóbbi helyen Csiky Sándor két fiát tanította. 1843-ban szinésszé lett Gyöngyösön és mint vándorszinész bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. 1848-ban Esztergomban szinészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az osztrák csapat bevonult a városba, mire ő a Dunán át menekült Komáromba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti szinház kötelékébe lépett mint kardalnok, 1853-ban elhagyta a nemzeti szinházat és Debrecenbe ment a városhoz napdíjas irnoknak. 1857-ben ujra visszaszerződtették a pesti nemzeti szinházhoz, melynél mint szinész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti zuglói magányába vonult vissza.

Munkái

Magyar szinvilág 1565–1872. Pest, 1873. (2. kötete kéziratban maradt.)

Fata és Ficsor című 3 kötetes humorisztikus regénye szintén kéziratban maradt.

Körülbelől 53 színművet irt és fordított: Ábránd és szerelem, dr. 3. felv. (először adták a nemzeti szinpadon 1852. jan. 31. Ism. M. Hirlap 681. sz. Értesítő 5. sz.), Mikulás, népsz. 4 szak. (először adták a n. szinházban 1852. decz. 2. Ism. Hölgyfutár 276. sz.), Kis árva, népszínmű 3 felv. (először adták a n. szinházban 1858. máj. 21. Ism. P. Napló 99. Szépir. Közlöny 68. sz. Népdalai külön is megjelentek. Pest, 1858.), Bem apó, Betyár, Bolond Istók Debreczenben, Bolond Miska boh. 3 felvonásban, Bujdosó herczegek, Cochinchinai herczegnő, Csepűrágó, Egy férfi ki az ablakon beugrik, Egy szép leány, Ezer forint, Ezer egy éjszaka, Guerilla kapitány, Inkóros, Kettő egyszerre, Kupecz népsz. 3 felv. (először adták a n. szinh. 1860. márcz. 6.), Melinda, Nesze semmi fogd meg jól, Országgyűlési adatok, Ördög sziklája, Puszták fia, népsz. 3 felv., Queraus! boh. 3 felv., Rontó Pál vígj. 4 felv., Száz arany és egy szép leány, Tévedések színjátéka, Tündér korona, Ubryk Borbála, Üldözött, Vén husár vagy párbaj sötétben, vígj. 3 felv., Vén székely tört. dr., Vörös csákósok és Bukow színműve, mely utóbbit most is gyakran adják. Irt még sok magánjelenetet és couplét a magyar daltársulat számára.

Fölemlíthető még róla, hogy ő alakította meg Budapesten az első magyar asztaltársaságot, mely 1877 óta sok német ajkú polgárt megmagyarosított és több száz szegény gyermeket meleg ruhával ellátott.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.