„Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963 05 6722 9}}</ref>
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963 05 6722 9}}</ref>


A 14-15. század fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik ''Külső''nek és a keletit ''Belső''nek. Utóbbi a [[15. század]] elején tovább szakadt ''Közép''- és ''Belső''-Szolnokra. [[1441]]-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. [[Belső-Szolnok vármegye]] ekkor lett [[Erdély]] része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő alakult, a [[Váci Egyházmegye|váci]] illetve az [[Erdélyi Egyházmegye|erdélyi]] egyházmegyében. <ref name="Korai magyar"/>
A 14-15. század fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik ''Külső''nek és a keletit ''Belső''nek. Utóbbi a [[15. század]] elején tovább szakadt ''Közép''- és ''Belső''-Szolnokra. [[1441]]-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. [[Belső-Szolnok vármegye]] ekkor lett [[Erdély]] része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a [[Váci Egyházmegye|váci]] illetve az [[Erdélyi Egyházmegye|erdélyi]] egyházmegyében. <ref name="Korai magyar"/>


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2011. június 29., 20:46-kori változata

Szolnok vármegyét szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Szolnok központtal. Várbirtokrendszere hamarosan kelet felé terjeszkedni kezdett, s a megye ezután két, nem összefüggő tömbből állt, az eredeti, később Külső-Szolnok vármegyének nevezett, valamint a Közép-Szolnok vármegye és Belső-Szolnok vármegye által alkotott tömbből. A megye ispánja először 1143-ban jelenik meg az oklevelekben, akinek tisztsége azután 1263-tól összekapcsolódott az erdélyi vajda tisztségével. Várszervezetéből ismerjük a curialis comest, a hadnagyot, a várjobbágyokat, a várhospeseket, a várnépeket. [1]

A 14-15. század fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik Külsőnek és a keletit Belsőnek. Utóbbi a 15. század elején tovább szakadt Közép- és Belső-Szolnokra. 1441-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. Belső-Szolnok vármegye ekkor lett Erdély része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a váci illetve az erdélyi egyházmegyében. [1]

Forrás

  1. a b szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 6722 9 (1994)