„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A Dirichlet-probléma: linktelenítés
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
61. sor: 61. sor:
[[tr:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[tr:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ug:دىرىخلې]]
[[ug:دىرىخلې]]
[[uk:Йоганн Петер Густав Лежен Діріхле]]
[[uk:Йоганн Петер Густав Лежен-Діріхле]]
[[vi:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[vi:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[vo:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[vo:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]

A lap 2011. június 29., 03:23-kori változata

Peter Gustav Dirichlet

Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13.Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.

Élete

A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Karl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.

Munkássága

Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. A számelméletben bebizonyította, hogy bármely, természetes számokból álló számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója. Kidolgozta az egészek általános elméletét az algebrai számelméletben.

A Dirichlet-probléma

Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.

Művei

Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).

Forrás

  • Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
  • Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.