„Arthur Evans” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Bottal végzett egyértelműsítés: Angol –> Angolok
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Angol –> Angolok)
Nagyon hamar 3000 darab agyagtáblát talált, és ezek lefordítását elsődleges feladatának tekintette. Az agyagtáblák és a rétegtan alapján feltette, hogy Knósszosz megelőzte a Schliemann által megtalált [[Mükéné]] és [[Tirünsz]] fénykorát. A feltárt palota rengeteg helyisége emlékeztette őt egy [[labirintus]]ra, ezért feltette, hogy ez volt [[Mínosz]] király [[rezidencia|rezidenciája]], a híres [[Daidalosz]] által épített [[Labirintus]], ahol a rémítő [[Minótaurosz]]t őrizték. Megerősítette ebben az a tény, hogy a palota falain rengeteg [[freskó]]t talált, amik a bikakultusz létezését tanusították. [[1905]]-ben fejezte be knósszoszi ásatásait.
 
Krétába íráskutatás végett jött Evans, aki az első krétai irásjeleket 1894.-ben ismertette. Közel kétezer cseréptáblácskát sikerült felszínre hoznia a lineáris-rendszerű írásjelekkel, amiről 1948-ban [[Alice Kober]] arra a következtetésre jutott: „egy ismeretlen nyelv ismeretlen írását nem lehet megfejteni”. 1950-ben a [[tübingen]]i [[Ernst Sittig]] professzor alkalmazta először az ókori nyelvészet terén a katonai titkosírások megfejtésének két világháború között kifejlesztett módszerét. Elsőre megfejtette a krétai [[lineáris B írás]] 11, majd később 30 jelét. 1953-ban az [[Angolok|angol]] [[Michael Ventris]]nek kezébe került egy agyagtábla,, melyet [[Pylos]]ban Blegen ásott ki. Olyan jelcsoportosítást tartalmazott, melyet el is tudott olvasni, ugyanis görög nyelven íródott!
 
Evanst [[1911]]-ben lovaggá ütötték a régészeti eredményeinek elismeréseképp.
117 228

szerkesztés

Navigációs menü