„Balás Eszter (logopédus)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
* [http://www.zeneszoveg.hu/egyuttes/2473/balas-eszter-dalszovegei.html Dalszövegei] |
* [http://www.zeneszoveg.hu/egyuttes/2473/balas-eszter-dalszovegei.html Dalszövegei] |
||
* [http://www.seneca.hu/balas_eszter_cv Seneca Stúdió] |
* [http://www.seneca.hu/balas_eszter_cv Seneca Stúdió] |
||
* [http:// |
* [http://senecabeszedstudio.hu/szakemberek.html] |
||
{{csonk-zenész}} |
{{csonk-zenész}} |
A lap 2011. június 19., 01:57-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Balás Eszter (1949) magyar táncdalénekesnő, mesterlogopédus.
Pályafutása táncdalénekesnőként
A Lórántffy Zsuzsanna Ének-zene Tagozatú Általános Iskolába járt, majd a Móricz Zsigmond Gimnázium zenei tagozatán érettségizett. Első énektanára Majláth Júlia majd Balassa P. Tamás Csecsemőgondozó, amikor 1969-ben jelentkezett a IV. táncdalfesztiválra. Nem tudom a szemem levenni rólad c. száma azonnal a döntőbe is jutatta. Fellépésének érdekessége, hogy nem sokkal a döntő előtt autóbalesetet szenvedett, de törött karja ellenére fellépett, és elénekelte versenyszámát. Kellemes hangja, kedves megjelenése miatt főként vicces táncdalokat énekelt (Köszönöm az ilyen szerelmet; Ha nem lennél, ki kéne találni), de akkor tűnt fel, amikor a táncdal műfaja már veszített népszerűségéből. Míg sokan (Toldy Mária, Szántó Erzsi, Mikes Éva) a visszavonulás mellett döntöttek, ő a folk műfajban tett kirándulást: 1979-től a Viola nevű folk-formáció tagja lett.
Pályafutása logopédusként
Könnyűzenei pályafutása mellett logopédusnak tanult, 1974-ben szerezte meg a diplomáját. Már ettől az évtől, Montágh Imre ajánlására színpadi beszédtechnikát tanított a Pinceszínházban. Mellette először 4 évig egy nevelőotthonban, majd 16 évig egy nevelési tanácsadóban dolgozott. 1994-ben alapította meg az Alapítvány a Dadogókért elnevezésű civil szervezetet, majd 1997-ben a Seneca Beszéd Stúdiót. 2005-ben könyve jelent meg Képes könyv a dadogásról és más dolgokról címmel.