„Ároktő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása |
polgármester |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
| kistérség = Mezőcsáti |
| kistérség = Mezőcsáti |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| polgármester = Vargáné Kerékgyártó Ildikó Ann<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05022.htm |title=Ároktő települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-06-18 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| népsűrűség = 23,16 |
| népsűrűség = 23,16 |
||
| terület = 46,41 |
| terület = 46,41 |
||
A lap 2011. június 18., 11:59-kori változata
| Ároktő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vargáné Kerékgyártó Ildikó Ann[1] | ||
| Irányítószám | 3467 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1056 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″ | |||
 Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ároktő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól 40 kilométerre délre.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.
A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 20 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.
Népcsoportok
A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-át cigány.[3]
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- A Tájház 1994-ben nyílt meg.
- Tiszai holtág, horgászhely
Környező települések
Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).
Jegyzetek
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
