„Madagaszkári rétisas” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ kép
ChuispastonBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eo:Madagaskara maraglo
68. sor: 68. sor:
[[br:Morerer Madagaskar]]
[[br:Morerer Madagaskar]]
[[de:Madagaskarseeadler]]
[[de:Madagaskarseeadler]]
[[eo:Madagaskara maraglo]]
[[es:Haliaeetus vociferoides]]
[[es:Haliaeetus vociferoides]]
[[fi:Madagaskarinmerikotka]]
[[fi:Madagaskarinmerikotka]]

A lap 2011. június 16., 23:01-kori változata

Madagaszkári rétisas
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétisasformák (Haliaeetinae)
Nem: Haliaeetus
Faj: H. vociferoides
Tudományos név
Haliaeetus vociferoides
(Des Murs, 1845)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Madagaszkári rétisas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Madagaszkári rétisas témájú médiaállományokat és Madagaszkári rétisas témájú kategóriát.

Két példány az Ankarafantsika Nemzeti Parkban

A madagaszkári rétisas (Haliaeetus vociferoides) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Kizárólag Madagaszkáron él. A 19. század végéig a sziget egész nyugati partvidékén elterjedt volt. A déli és délnyugati partvidéken 1975 óta nincs adat az előfordulásáról. Mára csak Madagaszkár észak-északkeleti részén fordul elő. A fészkelő párok száma 100 alá csökkent.

Élőhelyei parti sziklák, mangrovemocsarak fái, erdővel szegélyezett tengeröblök, valamint a nagyobb folyók és tavak partvidéke.

Megjelenése

Testhossza 60-66 centiméter, farokhossza 25-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 165-180 centiméter. A hím súlya 2,2-2,6 kilogramm, míg a testesebb tojó súlya 2,8-3,5 kilogramm.

Az ivarérett példányok feje fehéres-szürke, a nyaka, melle és a hasa vöröses-barna, farka fehér színű vékony fekete csíkozással. Alsó szárnyfedői sötétbarna színűek. A nem ivarérettek sápadt barna színűek.

Életmódja

Felszín közelében élő halakat, ezenkívül madarakat, rákokat és még dögöket is esznek. Néha nagyobb madarakra, mint az afrikai kanalasgém (Platalea alba) vagy a madagaszkári gém (Ardea humboldti) is rátámad, de ezeket többnyire nem tudja legyűrni. A part mentén álló fákon várakozik zsákmányra lesve. Ha megpillant valamit, akkor gyors rárepüléssel kapja el.

Szaporodása

Szaporodási szezonja június és december között van. Nagy fészkét ágakból építi magas fák koronáira. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 41 napig kotlik, a kirepülési idő kb. 120 nap.

Természetvédelmi helyzete

A legveszélyeztetettebb fajok közé tartozik. A faj egészen a 19. századig eléggé gyakori fajnak számított. Azóta állományai fokozatosan csökkennek. Mára a kritikus érték, azaz 100 pár alá csökkent állománya. Ha a tendencia sürgősen nem áll le és nem fordul meg akkor valószínűleg a faj a 21. század során kihalhat. A faj fő veszélyeztető tényezői az élőhelyek elvesztése (erdőirtás, rizsföldek nyerése céljából a mangrove irtása). Ezenkívül a vadászat is jelentős veszélyforrás. A fajban a halászok konkurenciát látnak és sokszor lelövik. Húsát elfogyasztják vagy a tradicionális gyógyítás során használják fel. Több egyed a halászok hálóiban végzi, miközben onnan próbál könnyű zsákmányt szerezni.

Forrás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Madagaskarseeadler című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • J. Ferguson-Lees, D. A. Christie: Die Greifvögel der Welt (deutsch von Dr. Volker Dierschke und Dr. Jochen Dierschke). Franckh-Kosmos-Verlags-GmbH & Co. KG. Stuttgart, 2009. ISBN 978-3-440-11509-1
  • Warren B. King on the behalf of the International council for bird preservation (ICBP) and the Survival service commission of IUCN (1978–1979): Red Data Book 2: Aves (2nd edition). IUCN, Morges, Switzerland. 1981. ISBN 0-87474-583-7
  • Ruth E. Tingay: Sex, lies and dominance: paternity and behaviour of extra-pair Madagascar Fish Eagles. MSc Thesis, University of Nottingham. 2000
  • Josep del Hoyo, Andrew Elliot, Jordi Sargatal: Handbook of the birds of the World. Vol. 2. New World Vultures to Guineafowl. Lynx Edicions, Barcelona, 1994. ISBN 84-87334-15-6
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
  • Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

Külső hivatkozás