„Növényi nedv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
a linkjav. AWB |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''növényi nedv''' egy [[Növények|növény]] [[xilém]]sejtjeiben ([[tracheida|vízszállító sejtjeiben]] vagy [[vízszállító cső|vízszállító csöveiben]]) vagy [[floém]]jának [[rostacső]]elemeiben szállított [[folyadék]]. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt [[Sejtnedvüreg|vakuólumaiban]] lévő [[sejtnedv]]et, a [[gyümölcs]] nedvességtartalmát, a [[tejnedv]]et, [[gyanta|gyantát]], [[nyálka (növény)|nyálkát]] nem soroljuk ide. |
A '''növényi nedv''' egy [[Növények|növény]] [[xilém]]sejtjeiben ([[tracheida|vízszállító sejtjeiben]] vagy [[vízszállító cső|vízszállító csöveiben]]) vagy [[floém]]jának [[rostacső]]elemeiben szállított [[folyadék]]. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt [[Sejtnedvüreg|vakuólumaiban]] lévő [[sejtnedv]]et, a [[gyümölcs]] nedvességtartalmát, a [[tejnedv]]et, [[gyanta|gyantát]], [[nyálka (növény)|nyálkát]] nem soroljuk ide. |
||
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél ( |
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél (botanika)|levelek]] felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. [[kohéziós elmélet]] magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti [[kohéziós erő]], valamint a [[xilém]]elemek morfológiája teszi lehetővé a [[vízpotenciál]]-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.<ref>[http://ilex.efe.hu/PhD/emk/koppana/de_1651.pdf Koppán András: A fatörzsön kialakuló természetes elektromos potenciálkülönbség-változások és összefüggésük a xylemnedv-áramlással], PhD-értekezés, Sopron, 2004</ref> |
||
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a [[szénhidrát]]ok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a [[Münch-hipotézis]] (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a [[turgornyomás]] mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A [[floém]] sejtjeibe [[aktív transzport]]tal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás. |
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a [[szénhidrát]]ok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a [[Münch-hipotézis]] (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a [[turgornyomás]] mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A [[floém]] sejtjeibe [[aktív transzport]]tal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás. |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
[[ar:نسغ]] |
[[ar:نسغ]] |
||
[[bg:Мъзга]] |
[[bg:Мъзга]] |
||
| ⚫ | |||
[[eo:Sevo]] |
[[eo:Sevo]] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[fr:Sève]] |
[[fr:Sève]] |
||
[[id:Getah]] |
[[id:Getah]] |
||
| 29. sor: | 30. sor: | ||
[[pl:Sok mleczny]] |
[[pl:Sok mleczny]] |
||
[[pt:Seiva bruta]] |
[[pt:Seiva bruta]] |
||
| ⚫ | |||
[[sv:Sav]] |
[[sv:Sav]] |
||
A lap 2011. június 16., 00:53-kori változata
A növényi nedv egy növény xilémsejtjeiben (vízszállító sejtjeiben vagy vízszállító csöveiben) vagy floémjának rostacsőelemeiben szállított folyadék. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt vakuólumaiban lévő sejtnedvet, a gyümölcs nedvességtartalmát, a tejnedvet, gyantát, nyálkát nem soroljuk ide.
A xilémnedv legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya akropetális, azaz a gyökerektől a levelek felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. kohéziós elmélet magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti kohéziós erő, valamint a xilémelemek morfológiája teszi lehetővé a vízpotenciál-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.[1]
A floémnedv legnagyobbrészt vízből áll, de oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat és cukrokat is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a szénhidrátok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a Münch-hipotézis (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a turgornyomás mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A floém sejtjeibe aktív transzporttal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás.
A juharszirupot a cukorjuhar (Acer saccharum) xilémnedvének finomításával állítják elő. Egyes országokban (Finnország, Oroszország, Lettország, Észtország) a nyírfa kora tavaszi (xilém)nedvét gyűjtik össze emberi fogyasztás céljából. A xilitet tartalmazó nyírfalé fogyasztható frissen vagy érlelhető, nyírfaszirupot is készítenek belőle.
Források
- Növényélettan: Floémtranszport
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant sap című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.