„Karavella” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv., csonk le
a Magas oldalfala
5. sor: 5. sor:
* vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.
* vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.


Egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.
Magas oldalfala, egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.


'''Korai típus'''ának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és két-három [[árboc]]án csak [[latinvitorla|latinvitorlái]] voltak. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett ''latin karavellákon'' jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az [[Aranypart]]ig, sőt, valamivel még azon túl is.
'''Korai típus'''ának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és két-három [[árboc]]án csak [[latinvitorla|latinvitorlái]] voltak. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett ''latin karavellákon'' jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az [[Aranypart]]ig, sőt, valamivel még azon túl is.
11. sor: 11. sor:
[[Fájl:Caravella 1.jpg|bélyegkép|200px|Keresztvitorlás karavella]]
[[Fájl:Caravella 1.jpg|bélyegkép|200px|Keresztvitorlás karavella]]


A '''kései típus''' hossza jellemzően 20-25 m közötti, szélessége 6-7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orr[[árboc]] alatt is [[keresztvitorla|keresztvitorlát]] kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett széllel szemben vitorlázni.
A '''kései típus''' hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orr[[árboc]] alatt is [[keresztvitorla|keresztvitorlát]] kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett széllel szemben vitorlázni.


Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt [[Kolumbusz Kristóf]] (három hajójából a [[Niña (hajó)|Niña]] és a [[Pinta (hajó)|Pinta]] volt karavella, a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] [[karakk]]) és [[Vasco da Gama]] is.
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt [[Kolumbusz Kristóf]] (három hajójából a [[Niña (hajó)|Niña]] és a [[Pinta (hajó)|Pinta]] volt karavella, a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] [[karakk]]) és [[Vasco da Gama]] is.

A lap 2011. június 12., 09:06-kori változata

Latinvitorlás karavella (modernkori brazil rekonstrukció)

A karavella (portugálul: caravella) egy déli típusú (főleg Portugáliában Spanyolországban és Itáliában elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus. Portugáliában fejlesztették ki, ősei valószínűleg arab hajók másolatai voltak. Első írásos említését 1255-ből ismerjük. Nevének eredetéről két elképzelés ismert:

  • vagy a portugál „carvalho”, azaz tölgyfa szóból ered, mivel ebből a fából épültek ezek a hajók‚
  • vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.

Magas oldalfala, egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.

Korai típusának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és két-három árbocán csak latinvitorlái voltak. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett latin karavellákon jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az Aranypartig, sőt, valamivel még azon túl is.

Keresztvitorlás karavella

A kései típus hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orrárboc alatt is keresztvitorlát kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett széllel szemben vitorlázni.

Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt Kolumbusz Kristóf (három hajójából a Niña és a Pinta volt karavella, a Santa Maria karakk) és Vasco da Gama is.

Jegyzetek

Források