„Karcfalva” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
3 865 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
 
== Nevének eredete ==
Neve népies magyarázat szerint az egykori ''Harcfalva'' alakból képződött, mások szerint a kepe régi ''karc'' alakjával függ össze. Nevét egyesek szerint egy ''Kurs'' nevű törzsről nyerte. Ritkábban használatos a Csíknagyboldogasszony egyházközség név is. Ezt a nevet a Karcfalva és Jenőfalva határán épült vártemplom után kapta amit Nagyboldogasszony tiszteletére építettek.
 
== Csíknagyboldogasszony ==
 
Sok esetben a templom címe több falu közös neve. Ebben is Nagyboldogasszony négy falunak közös temploma és egyházközségi neve: Karcfalva, ahol a templom áll, Jenőfalva, Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Utóbbi kettőből később önálló plébánia lett. A pápai tizedjegyzék régi közlői nem ismerték és nem említik Nagyboldogasszonyt. Legújabb római kutatás fedte fel, hogy 1332-ben ez is szerepel: E(cclesia) B(eatae) Mariae Virginis, amint Domokos Pál Péter közli saját római kutatásai eredményeként. 1406-ban Lőrinc pap a csíknagyboldogasszonyi plébános, aki Csík–Gyergyó alesperese is oláfalvi származású. 1482-ben és 1495-ben Bertalan plébános szerepel az okiratokban. 1540-ben egy kehely feliratán Tamás nagyboldogasszonyi születéső papról van adat: Hoc opus fecit fieri Dominus Tomas Presbiter natus de Nochboldog assan A.D., 1540... 1591-ben Bethleheni Mihály a plébános. (Beke: Az erd. papnevelde. 120.) 1667-ben Thamási Gergely a plébános, Csík, Gyergyó, Kászon főesperese.
 
A pápai tizedjegyzék korának temploma helyén 1444-ben új templomot építenek. Pontos dátumát jelezte a templom déli kapujának szemöldökkövén három, felül nyitott nyolcas, vagyis: 444. Sajnos ez eltőnt, amikor a hajót lebontották. 1796-ban ugyanis új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában. Bordás mennyezetéről a bordák díszmővekkel ékes gyámkövekre futnak, melyeken emberfő, hold, nap féldombormővei láthatók. Egykor gótikus ablakaiból egyet hagytak meg egészen, a többit felülről befalazták. A középső zárókövön Agnus Dei domborművét faragták ki. Nagyon szép a gótikus fali szentségfülke. E század elején új sekrestyét építenek, amikor befalazzák a régi sekrestye gótikus ajtókeretét. Az 1958. évi renováláskor hozták felszínre. A diadalív félköríves. A templom középkori emlékei közé tartozik a fent említett 1540-ből való kehely, egy másik kehely az 157-es évekből (utolsó számjegy hiányzik), egy gótikus szentségtartó, mely egykorú a szentéllyel. Hátsó ajtócskáján a felirat későbbi: Ecce panis vitae 1653. Egykorú a szentéllyel a gótikus keresztelőmedence is.
 
A templomot Csík legmagasabb 4 öles várfala veszi körül, fedett gyilokfolyosóval és lőrésekkel. Keleti bástyájából emelkedik ki a torony, amelyet Mártonffy György püspök, a falu szülötte költségén két emelettel magasítottak. A torony harmadik emeletén befalazott csúcsíves ablakok vannak. A hajó lebontásakor érdekes régi tárgyakat (rézcsészék, rézkés stb.) találtak, melyek a bécsi múzeumba kerültek. Különös leletnek számít az az emberi csontváz, mely álló állapotban volt befalazva, kezében egy pár patkóval. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Máriaszobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi. A középkori tiszta katolikus egyházközség hívei egy kis epizódtól eltekintve – mindmáig katolikusok maradtak. Az epizód az volt, hogy Székely Mózes idejében egy Kelemen nevő prédikátor került a faluba. Tartózkodása rövid ideig tartott, mert a nép elkergette és az átállottak házait lerombolta. A XVIII. században Nagyboldogasszony katolikus plébánia. E század elején is itt csak katolikus templom és egyház van. A várfalon kívül, a harangtorony közelében található díszes oszlop tetején Nagyboldogasszony, a templom védőszentjének a szobra. Átvészelte a történelem viharait, így sokat mesélhetne a környékről.
 
== Története ==
16

szerkesztés

Navigációs menü