„Anna fürdő (Szeged)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
58. sor: 58. sor:
A fürdőt [[1896]]. [[szeptember 6]]-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy [[1906]] és [[1909]] között az épületet jelentősen át kellett alakítani.
A fürdőt [[1896]]. [[szeptember 6]]-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy [[1906]] és [[1909]] között az épületet jelentősen át kellett alakítani.


[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a [[pajzsmirigy]] megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. A [[1950-es évek]]ben több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az [[1950-es évek]]től kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.
[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a [[pajzsmirigy]] megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet [[1938]]-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. A [[1950-es évek]]ben több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az [[1950-es évek]]től kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.


[[2004]]-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellness-fürdőtől. Az Anna-fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.
[[2004]]-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellness-fürdőtől. Az Anna-fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.


==Források==
==Források==
*{{commons-natúr|category:Anna-fürdő (Szeged)}}
*{{commons-natúr|category:Anna-fürdő (Szeged) |Anna-fürdő}}
*{{cite web| url = http://www.szeged.vom.hu/index.php?p=8&sp=22&id=40| title = Szegedi fürdők| accessdate = 2011-06-01| publisher = vom.hu| language = magyar}}
*{{cite web| url = http://www.szeged.vom.hu/index.php?p=8&sp=22&id=40| title = Szegedi fürdők| accessdate = 2011-06-01| publisher = vom.hu| language = magyar}}
*{{cite web| url = http://www.thermaltours.hu/furdo_ok.php?furd_azon=139&hir_azon=139| title = Anna Fürdő| accessdate = 2011-06-01| publisher = Thermal Tours| language = magyar}}
*{{cite web| url = http://www.thermaltours.hu/furdo_ok.php?furd_azon=139&hir_azon=139| title = Anna Fürdő| accessdate = 2011-06-01| publisher = Thermal Tours| language = magyar}}

A lap 2011. június 1., 23:05-kori változata

Anna-fürdő
Gőzfürdő
az épület 2006-ban
az épület 2006-ban
TelepülésSzeged
CímTisza Lajos krt. 24
Építési adatok
Építés éve1896
Védettségműemlék
TervezőLang Adolf és Steinhardt Antal
Építész(ek)Láng Adolf
Hasznosítása
Felhasználási területgyógyvizes üdülő
Elhelyezkedése
Anna-fürdő (Magyarország)
Anna-fürdő
Anna-fürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-fürdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Anna-fürdő (égebbi, ma is használt nevén Gőzfördő) egy a szegedi belvárosban álló műemlék fürdőépület. Az neoreneszánsz stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Lang Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján.

A fürdő története

Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. Szeged városának megbízásából Ádok István Törökországba utazott, hogy az ottani fürdőkultúrát tanulmányozza. A török tapasztalatokat egy új szegedi fürdő létrehozásához kívánták felhasználni.

A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város eltekintett a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) Az építést Ádok István vezette.

A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy 1906 és 1909 között az épületet jelentősen át kellett alakítani.

1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A második világháború éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. A 1950-es években több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az 1950-es évektől kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.

2004-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellness-fürdőtől. Az Anna-fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.

Források