„Telki” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 40. sor: | 40. sor: | ||
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor [[Mária Terézia]] rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A [[II. világháború|második világháború]] végén a németeket kitelepítették, helyükbe [[Erdély]]ből elűzött székely magyarok települtek. |
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor [[Mária Terézia]] rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A [[II. világháború|második világháború]] végén a németeket kitelepítették, helyükbe [[Erdély]]ből elűzött székely magyarok települtek. |
||
A [[rendszerváltás]]t követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult. Telki [[2007]]-ben a [[Pilisvörösvári kistérség]]ből került a [[Budaörsi kistérség|Budaörsi kistérségbe]]. |
A [[rendszerváltás]]t követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult. |
||
Telki [[2007]]-ben a [[Pilisvörösvári kistérség]]ből került a [[Budaörsi kistérség|Budaörsi kistérségbe]]. |
|||
== Kulturális és közösségi élet == |
== Kulturális és közösségi élet == |
||
A lap 2011. május 27., 22:44-kori változata
| Telki | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Kistérség | Budaörsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Deltai Károly | ||
| Jegyző | Makranczi László | ||
| Irányítószám | 2089 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4478 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 319,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′ | |||
 Telki
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Telki weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telki témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Telki község Pest megyében, a Budaörsi kistérségben.
Fekvése
Budapest központjától 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.
Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re fekvő Páty. Telki lakói Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül jutnak el. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as járat is áthalad.
Nevének eredete
A telki monostor és falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.
Története
A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István király egyházpolitikájának köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták Telkit, 1690-ben, a törökök elleni utóvédharcban ismét elpusztult.
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek.
A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult.
Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe.
Kulturális és közösségi élet
Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar, nyugdíjas klub is található. A község rendszeresen szervez helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódik a térségi rendezvénysorozatokba is. A közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.
Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.
Településszerkezet
Telki területének alakja hajlott oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A község régi faluközpontja és az ettől keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugat felé (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével Telki szerkezete összetettebbé változott. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második központ is, ahol az iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a Telki Magánkórház, valamint sportlétesítmények is épültek.
Futball edzőközpont
Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség új sportlétesítménye, a Globall Football Park & Sporthotel, amely a magyar futballválogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, valamint különféle kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett Joseph Blatter (a FIFA elnöke) és Michel Platini (az UEFA elnöke) is.
Látnivalók
- Kodolányi János emléktábla
- Kőkereszt[2]
- Csergezán Pál emlékoszlopa
- Telki római katolikus temploma
- Telki monostor
Híres emberek
- Itt született 1899. március 13-án Kodolányi János író.
- Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festő.
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.youtube.com/watch?v=ihPDZaYkdUE&feature=player_detailpage#t=455s