Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
705 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A nagysebességű járművek fejlesztése [[Németország]]ban [[1985]]-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük [[1991]]-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan [[Svájc]]ba, [[Ausztria|Ausztriába]], [[Hollandia|Hollandiába]], [[Belgium]]ba is utazhatunk ICE-vel.
 
[[2007]]. [[június 10.|június 10]]-én [[Párizs]] és [[Frankfurt am Main|Frankfurt]] / [[Stuttgart]] között új vasútvonalat nyitottak [[TGV POS|POS]] (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a [[Deutsche Bahn]] és [[SNCF]] üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között [[SNCF]] [[TGV]] szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.
 
A [[Spanyolország|spanyol]] vasúti üzemeltető ([[RENFE]]) szintén [[ICE 3]] vonatokat alkalmaz ([[Siemens Velaro]]). Szélesebb verziókat rendelt [[Kína]] a [[Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonal]]ra ([[CRH3]]) és [[Oroszország]] a [[Moszkva–Szentpétervár vasútvonal|Moszkva]] – [[-Szentpétervár]] és a Moszkva – [[Nyizsnyij Novgorod]] vonalakra ([[Siemens Velaro#Oroszország: Velaro RUS|Velaro RUS]]).
 
== Történet ==
=== A kezdet: ICE-V ===
{{Bővebben|ICE V}}
A [[Deutsche Bahn|Deutsche Bundesbahn]] (Német Szövetségi Vasutak – az [[Nyugat-Németország|NSZK]] vasúttársasága) [[1985]]-ben indította el az első tesztszerelvényt az ''InterCityExperimentalt'', rövidebb nevén [[ICE V]]-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: [[1988]]. [[május 1.|május 1]]-jén elérte a 406,9 km/h-t. [[1996]]-ban vonták ki forgalomból, helyét az [[ICE S]] vette át.
 
A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt [[1988]]-ban rendelték meg. [[1990]]-ben, miután a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]] egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – [[Kassel|Kassel-Wilhelmshöhe]] állomás központtal – hivatalosan [[1991]]. [[május 29.|május 29]]-én nyitották meg.
=== Az első generáció: ICE1 ===
{{Bővebben|ICE 1}}
Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. [[június 2]]-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]] [[Kassel]] [[Fulda]] [[Frankfurt Hauptbahnhof|Frankfurt]] [[Mannheim]] és [[Stuttgart Hauptbahnhof|Stuttgart]] városokon keresztül [[München Hauptbahnhof|München]] főpályaudvarára az új '''6.-os ICE vonalon'''. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a [[Hannover]]-[[Würzburg]] és a [[Mannheim]]-[[Stuttgart]] vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a '''4.-es ICE vonalat''' ([[Bréma (város)|Bréma]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Würzburg]]-[[Nürnberg]]-[[München]], csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig [[InterCity]] szerelvények közlekedtek rajta.
 
[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt am Main|Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során.
 
=== A második generáció: ICE2 ===
=== A család legújabb tagja ===
{{Bővebben|DB 407}}
 
=== A jövő ===
{{bővebben|ICx}}
 
== A főbb adatok táblázatos formában ==
|style="text-align:center;"| [[2011]]
|A legújabb négyáramnemű változat
|-
 
![[ICx]]
|style="text-align:center;"| ?
|style="text-align:center;"| 249
|style="text-align:center;"| ?
|style="text-align:center;"| [[2016]]?
|A legújabb négyáramnemű változat
|}
 
{| {{széptáblázat}}
|- valign="top"
| '''ICE''' (általában): || világosszürke lakkozás vörös csíkokkal <br /> ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak
|- valign="top"
| '''ICE-1:''' || két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű [[étkezőkocsi]]; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja
| '''ICE-3:''' || nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget
|- valign="top"
| '''ICE-T/TD:''' || ''olyan mint az ICE-3, de:'' meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alsőalsó lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa
|- valign="top"
| '''ICE-T2:''' || ''mint az ICE-T első sorozata, de:'' nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák [[LED]]-del világítanak
|- valign="top"
| '''ICE-V:''' || szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja
Kép:DB 605 007 KB.jpg|ICE TD Bonnban
Kép:ICE S Stammham.jpg|ICE S a [[Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal]]on Stammhamnál
Kép:ICE-S Geisberg Dreckig.jpg|ICE S hét kocsival [[Nürnberg-München nagysebességű vasútvonal|Ingolstadt és Nürnberg]] között
kép:Baureihe 407 - Kopf.jpg|Az ICE család legfiatalabb tagja az [[InnoTrans]]on
</gallery>
== Külső hivatkozások ==
{{commons}}
* {{cite web |url= http://ob121.com/vonat_ice.html |title=OB121 :: ICE (ET 403, ICE-V, ICE 1, ICE 2, ICE 3 (BR 403, 406), ICE 3 (BR 407), ICE-T, ICE-TD) |work=ob121.com |year=2011 [last update] |accessdate=12 May 2011}}
* [http://www.ice-fanpage.de/ ICE-Fanpage.de] {{de icon}}
* [http://www.railfaneurope.net/pix/de/electric/emu/ICE/pix.html railfaneurope.net] {{en}}
* [http://www.db.de/site/hochgeschwindigkeit/de/start.html www.db.de/hochgeschwindigkeit] {{de icon}}
* [http://www.fernbahn.de/ fernbahn.de] {{de icon}}
* [http://www.bahn.de/p/view/planen/reiseplanung/streckenkarten_fernv.shtml Long-distance network maps] {{de icon}}
* [http://www.bahn.de/p/view/mdb/pv/pdf/fernverkehr/MDB44389-ice_2008_neu.pdf ICE network (2008)] {{de icon}}
 
== Források ==
[[Kategória:1435 mm-es nyomtáv]]
[[Kategória:Rövidítések]]
[[kategória:Nagysebességű vonatok]]
 
{{Link FA|ru}}

Navigációs menü