„ICE” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: bg:Интерсити Експрес |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
A nagysebességű járművek fejlesztése [[Németország]]ban [[1985]]-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük [[1991]]-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan [[Svájc]]ba, [[Ausztria|Ausztriába]], [[Hollandia|Hollandiába]], [[Belgium]]ba is utazhatunk ICE-vel. |
A nagysebességű járművek fejlesztése [[Németország]]ban [[1985]]-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük [[1991]]-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan [[Svájc]]ba, [[Ausztria|Ausztriába]], [[Hollandia|Hollandiába]], [[Belgium]]ba is utazhatunk ICE-vel. |
||
[[2007]]. [[június 10.|június 10]]-én [[Párizs]] és [[Frankfurt]] / [[Stuttgart]] között új vasútvonalat nyitottak [[TGV POS|POS]] (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a [[Deutsche Bahn]] és [[SNCF]] üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között [[SNCF]] [[TGV]] szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik. |
[[2007]]. [[június 10.|június 10]]-én [[Párizs]] és [[Frankfurt am Main|Frankfurt]] / [[Stuttgart]] között új vasútvonalat nyitottak [[TGV POS|POS]] (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a [[Deutsche Bahn]] és [[SNCF]] üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között [[SNCF]] [[TGV]] szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik. |
||
A [[Spanyolország|spanyol]] vasúti üzemeltető ([[RENFE]]) szintén [[ICE 3]] vonatokat alkalmaz ([[Siemens Velaro]]). Szélesebb verziókat rendelt [[Kína]] a [[Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonal]]ra ([[CRH3]]) és [[Oroszország]] a [[Moszkva |
A [[Spanyolország|spanyol]] vasúti üzemeltető ([[RENFE]]) szintén [[ICE 3]] vonatokat alkalmaz ([[Siemens Velaro]]). Szélesebb verziókat rendelt [[Kína]] a [[Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonal]]ra ([[CRH3]]) és [[Oroszország]] a [[Moszkva–Szentpétervár vasútvonal|Moszkva-Szentpétervár]] és a Moszkva – [[Nyizsnyij Novgorod]] vonalakra ([[Siemens Velaro#Oroszország: Velaro RUS|Velaro RUS]]). |
||
== Történet == |
== Történet == |
||
=== A kezdet: ICE-V === |
=== A kezdet: ICE-V === |
||
{{Bővebben|ICE V}} |
{{Bővebben|ICE V}} |
||
A [[ |
A [[Deutsche Bundesbahn]] (Német Szövetségi Vasutak – az [[Nyugat-Németország|NSZK]] vasúttársasága) [[1985]]-ben indította el az első tesztszerelvényt az ''InterCityExperimentalt'', rövidebb nevén [[ICE V]]-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: [[1988]]. [[május 1.|május 1]]-jén elérte a 406,9 km/h-t. [[1996]]-ban vonták ki forgalomból, helyét az [[ICE S]] vette át. |
||
A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt [[1988]]-ban rendelték meg. [[1990]]-ben, miután a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]] egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – [[Kassel|Kassel-Wilhelmshöhe]] állomás központtal – hivatalosan [[1991]]. [[május 29.|május 29]]-én nyitották meg. |
A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt [[1988]]-ban rendelték meg. [[1990]]-ben, miután a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]] egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – [[Kassel|Kassel-Wilhelmshöhe]] állomás központtal – hivatalosan [[1991]]. [[május 29.|május 29]]-én nyitották meg. |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
=== Az első generáció: ICE1 === |
=== Az első generáció: ICE1 === |
||
{{Bővebben|ICE 1}} |
{{Bővebben|ICE 1}} |
||
Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. június 2-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]] |
Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. [[június 2]]-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]]–[[Kassel]]–[[Fulda]]–[[Frankfurt Hauptbahnhof|Frankfurt]]–[[Mannheim]] és [[Stuttgart Hauptbahnhof|Stuttgart]] városokon keresztül [[München Hauptbahnhof|München]] főpályaudvarára az új '''6.-os ICE vonalon'''. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a [[Hannover]]-[[Würzburg]] és a [[Mannheim]]-[[Stuttgart]] vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a '''4.-es ICE vonalat''' ([[Bréma (város)|Bréma]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Würzburg]]-[[Nürnberg]]-[[München]], csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig [[InterCity]] szerelvények közlekedtek rajta. |
||
[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során. |
[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt am Main|Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során. |
||
=== A második generáció: ICE2 === |
=== A második generáció: ICE2 === |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
=== A család legújabb tagja === |
=== A család legújabb tagja === |
||
{{Bővebben|DB 407}} |
{{Bővebben|DB 407}} |
||
=== A jövő === |
|||
{{bővebben|ICx}} |
|||
== A főbb adatok táblázatos formában == |
== A főbb adatok táblázatos formában == |
||
102. sor: | 105. sor: | ||
|style="text-align:center;"| [[2011]] |
|style="text-align:center;"| [[2011]] |
||
|A legújabb négyáramnemű változat |
|A legújabb négyáramnemű változat |
||
|- |
|||
![[ICx]] |
|||
|style="text-align:center;"| ? |
|||
|style="text-align:center;"| 249 |
|||
|style="text-align:center;"| ? |
|||
|style="text-align:center;"| [[2016]]? |
|||
|A legújabb négyáramnemű változat |
|||
|} |
|} |
||
108. sor: | 117. sor: | ||
{| {{széptáblázat}} |
{| {{széptáblázat}} |
||
|- valign="top" |
|- valign="top" |
||
| '''ICE (általában): || világosszürke lakkozás vörös csíkokkal <br /> ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak |
| '''ICE''' (általában): || világosszürke lakkozás vörös csíkokkal <br /> ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak |
||
|- valign="top" |
|- valign="top" |
||
| '''ICE-1:''' || két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű [[étkezőkocsi]]; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja |
| '''ICE-1:''' || két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű [[étkezőkocsi]]; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja |
||
116. sor: | 125. sor: | ||
| '''ICE-3:''' || nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget |
| '''ICE-3:''' || nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget |
||
|- valign="top" |
|- valign="top" |
||
| '''ICE-T/TD:''' || ''olyan mint az ICE-3, de:'' meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az |
| '''ICE-T/TD:''' || ''olyan mint az ICE-3, de:'' meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alsó lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa |
||
|- valign="top" |
|- valign="top" |
||
| '''ICE-T2:''' || ''mint az ICE-T első sorozata, de:'' nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák LED-del világítanak |
| '''ICE-T2:''' || ''mint az ICE-T első sorozata, de:'' nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák [[LED]]-del világítanak |
||
|- valign="top" |
|- valign="top" |
||
| '''ICE-V:''' || szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja |
| '''ICE-V:''' || szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja |
||
139. sor: | 148. sor: | ||
Kép:DB 605 007 KB.jpg|ICE TD Bonnban |
Kép:DB 605 007 KB.jpg|ICE TD Bonnban |
||
Kép:ICE S Stammham.jpg|ICE S a [[Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal]]on Stammhamnál |
Kép:ICE S Stammham.jpg|ICE S a [[Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal]]on Stammhamnál |
||
Kép:ICE-S Geisberg Dreckig.jpg|ICE S hét kocsival Ingolstadt és Nürnberg között |
Kép:ICE-S Geisberg Dreckig.jpg|ICE S hét kocsival [[Nürnberg-München nagysebességű vasútvonal|Ingolstadt és Nürnberg]] között |
||
kép:Baureihe 407 - Kopf.jpg|Az ICE család legfiatalabb tagja az [[InnoTrans]]on |
kép:Baureihe 407 - Kopf.jpg|Az ICE család legfiatalabb tagja az [[InnoTrans]]on |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
152. sor: | 161. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commons}} |
{{commons}} |
||
* {{cite web |url= http://ob121.com/vonat_ice.html |title=OB121 :: ICE (ET 403, ICE-V, ICE 1, ICE 2, ICE 3 (BR 403, 406), ICE 3 (BR 407), ICE-T, ICE-TD) |work=ob121.com |year=2011 [last update] |accessdate=12 May 2011}} |
|||
* [http://www.ice-fanpage.de/ ICE-Fanpage.de] {{de icon}} |
* [http://www.ice-fanpage.de/ ICE-Fanpage.de] {{de icon}} |
||
* [http://www.railfaneurope.net/pix/de/electric/emu/ICE/pix.html railfaneurope.net] |
* [http://www.railfaneurope.net/pix/de/electric/emu/ICE/pix.html railfaneurope.net] {{en}} |
||
* [http://www.db.de/site/hochgeschwindigkeit/de/start.html www.db.de/hochgeschwindigkeit] {{de icon}} |
* [http://www.db.de/site/hochgeschwindigkeit/de/start.html www.db.de/hochgeschwindigkeit] {{de icon}} |
||
* [http://www.fernbahn.de/ fernbahn.de] {{de icon}} |
* [http://www.fernbahn.de/ fernbahn.de] {{de icon}} |
||
* [http://www.bahn.de/p/view/planen/reiseplanung/streckenkarten_fernv.shtml Long-distance network maps] |
* [http://www.bahn.de/p/view/planen/reiseplanung/streckenkarten_fernv.shtml Long-distance network maps] {{de icon}} |
||
* [http://www.bahn.de/p/view/mdb/pv/pdf/fernverkehr/MDB44389-ice_2008_neu.pdf ICE network (2008)] |
* [http://www.bahn.de/p/view/mdb/pv/pdf/fernverkehr/MDB44389-ice_2008_neu.pdf ICE network (2008)] {{de icon}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
169. sor: | 179. sor: | ||
[[Kategória:1435 mm-es nyomtáv]] |
[[Kategória:1435 mm-es nyomtáv]] |
||
[[Kategória:Rövidítések]] |
[[Kategória:Rövidítések]] |
||
[[kategória:Nagysebességű vonatok]] |
|||
{{Link FA|ru}} |
{{Link FA|ru}} |
A lap 2011. május 12., 22:43-kori változata
Az ICE (InterCityExpress) a Német vasutak (Deutsche Bahn) nagysebességű villamos motorvonat-családja, egyben márkaneve a német nagysebességű vonatoknak. Ez a DB Fernverkehr legmagasabb termékkategóriája és DB vezérhajója. Az ICE védjegy Németország legismertebb márkái között van.
A nagysebességű járművek fejlesztése Németországban 1985-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük 1991-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan Svájcba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumba is utazhatunk ICE-vel.
2007. június 10-én Párizs és Frankfurt / Stuttgart között új vasútvonalat nyitottak POS (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a Deutsche Bahn és SNCF üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között SNCF TGV szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.
A spanyol vasúti üzemeltető (RENFE) szintén ICE 3 vonatokat alkalmaz (Siemens Velaro). Szélesebb verziókat rendelt Kína a Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonalra (CRH3) és Oroszország a Moszkva-Szentpétervár és a Moszkva – Nyizsnyij Novgorod vonalakra (Velaro RUS).
Történet
A kezdet: ICE-V
A Deutsche Bundesbahn (Német Szövetségi Vasutak – az NSZK vasúttársasága) 1985-ben indította el az első tesztszerelvényt az InterCityExperimentalt, rövidebb nevén ICE V-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: 1988. május 1-jén elérte a 406,9 km/h-t. 1996-ban vonták ki forgalomból, helyét az ICE S vette át.
A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt 1988-ban rendelték meg. 1990-ben, miután a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – Kassel-Wilhelmshöhe állomás központtal – hivatalosan 1991. május 29-én nyitották meg.
Az első generáció: ICE1
Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön ICE 1) motorvonatok voltak, melyekkel 1989-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok 1991. június 2-ától indultak Hamburg-Altonából Hamburg főpályaudvaron keresztül – Hannover–Kassel–Fulda–Frankfurt–Mannheim és Stuttgart városokon keresztül München főpályaudvarára az új 6.-os ICE vonalon. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a Hannover-Würzburg és a Mannheim-Stuttgart vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a 4.-es ICE vonalat (Bréma-Hannover-Kassel-Fulda-Würzburg-Nürnberg-München, csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig InterCity szerelvények közlekedtek rajta.
1993-ban a 6.-os ICE vonal végállomását Hamburgból Berlinbe költöztették, de 1998-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a 3.-as ICE vonal (Hamburg-Hannover-Kassel-Fulda-Frankfurt-Mannheim-Karlsruhe-Freiburg im Breisgau-Bázel) nagysebességű pályává való alakítása során.
A második generáció: ICE2
A harmadik generáció: ICE3
Az ívbedőlő szerelvény: ICE-T/TD
A kísérleti vonat: ICE-S
A család legújabb tagja
A jövő
A főbb adatok táblázatos formában
betűjel | sorozat | konstrukciós sebesség [km/h] |
teljesítmény [kW] |
üzembeállítás éve |
megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
ICE V | 410 | - | 8400 (2×4200) | 1985 | prototípus (InterCityExperimental) |
ICE 1 | 401 | 280 | 9600 (2×4800) | 1991 | 1. generáció |
ICE 2 | 402 | 280 | 4800 | 1996 | 2. generáció (egy hajtófejjel) |
ICE 3 | 403 (egyrendszerű) 406 (többrendszerű) |
330 | 8000 (16×500) | 2000 | 3. generáció |
ICE T | 411 | 230 | 4000 (8×500) | 1998 | billenőszekrényes, 7 kocsis |
ICE T | 415 | 230 | 3000 (4×750) | 1998 | billenőszekrényes, 5 kocsis |
ICE TD | 605 | 200 | 2240 (4×560) | 1998 | billenőszekrényes, dízel |
ICE 3M | 407 | 320 | 8000 | 2011 | A legújabb négyáramnemű változat |
ICx | ? | 249 | ? | 2016? | A legújabb négyáramnemű változat |
A vonatok külső megjelenése
ICE (általában): | világosszürke lakkozás vörös csíkokkal ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak |
ICE-1: | két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű étkezőkocsi; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja |
ICE-2: | egy motorkocsi és egy vezérlőkocsi (utastérrel); a többivel azonos magasságú étkezőkocsi; az orr fedőlapja függőlegesen osztott és egy nagy rúd áll ki belőle |
ICE-3: | nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget |
ICE-T/TD: | olyan mint az ICE-3, de: meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alsó lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa |
ICE-T2: | mint az ICE-T első sorozata, de: nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák LED-del világítanak |
ICE-V: | szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja |
ICE-S: | a vörös mellett szürke és pasztell-lila csíkok a szerelvény oldalán; a jármű összeállítása változik a kísérletek függvényében |
ICE-3M: | Megegyezik az ICE 3 festésével |
Tengelyproblémák[1]
A Deutsche Bahn 2008 őszén a teljes 63 darabos ICE 3 nagysebességű vonatait, melyek nagy része a német távolsági hálózatán dolgozik, sűrű és rendszeres ultrahangos vizsgálatnak vetette alá, az egyik ICE 3 vonat Kölnben történt kisiklását követően. A szokásos 300 000 kilométerenkénti vizsgálati ciklust 30 000 kilométerre csökkentették, ami azt jelentette, hogy kb. minden negyedik héten el kellett a vizsgálatot végezni, az addig előírt hat hónap helyett. Más intézkedésre is sor került, a tengelyterhelés csökkentése érdekében, pl. lezárták a WC-t. A probléma összetett, és amikor október nyolcadikán 2 mm mély repedést találtak az egyik ICE-T ívbe bebillenő villamos motorvonat tengelyén, az összes ilyen vonatot (71 szerelvényt) azonnali vizsgálat alá vetették, és a bebillentő szerkezetet üzemen kívül helyezték, a pálya igénybevételének csökkentése érdekében. Október 24-én a DB a teljes ICE-T motorvonat sorozatot kivonta a forgalomból, vizsgálat céljából, és nyilvánosan kritizálta a vonat gyártóit, a Siemenset, az Alstomot és a Bombardiert, mert nem adtak megfelelő adatot, részletet a tengely gyártásával kapcsolatosan. A gyártók ezt az igényt elutasították. Október 28-án újabb tengelyen találtak repedést. Október végén az ICE hálózaton óriási káosz volt, nagyon kevés ICE 3 /ICE-T vonat volt üzemképes állapotban. Az ultrahangos vizsgálati intervallumot megfelezték a DB 481 / DB 482 villamos motorvonat sorozatnál, melyeket Berlin S-Bahn vonalain közlekednek. A tengelyek tervezése az ICE 3 és az ICE-T vonatoknál azonos módon történt, így nem világos, hogy az intézkedések elővigyázatosságból történtek, vagy hibát észleltek mind a két sorozatnál.
Galéria
-
ICE 1 a Schellenberg alagút után
-
ICE 2 Ingolstadt és Nürnberg között
-
Ívből kihaladó ICE T
-
ICE TD Bonnban
-
ICE S a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonalon Stammhamnál
-
ICE S hét kocsival Ingolstadt és Nürnberg között
-
Az ICE család legfiatalabb tagja az InnoTranson
Irodalom
- Tomas Meyer-Eppler. Bildatlas der schnellsten Züge, 2011 (német nyelven), München: Geramond Verlag GmbH. ISBN 978-3-86245-105-0
- Heinz Kurz: InterCityExpress. Die Entwicklung des Hochgeschwindigkeitsverkehrs in Deutschland. EK-Verlag, Freiburg 2009, ISBN 978-3-88255-228-7.
- Daniel Riechers: ICE. Neue Züge für Deutschlands Schnellverkehr. Transpress, Stuttgart 2001, ISBN 3-613-71172-9.
- Wolfram O. Martinsen, Theo Rahn: ICE. Zug der Zukunft. 3. Auflage. Hestra, Darmstadt 1997, ISBN 3-7771-0272-5.
Külső hivatkozások
- OB121 :: ICE (ET 403, ICE-V, ICE 1, ICE 2, ICE 3 (BR 403, 406), ICE 3 (BR 407), ICE-T, ICE-TD). ob121.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. május 12.)
- ICE-Fanpage.de (németül)
- railfaneurope.net (angolul)
- www.db.de/hochgeschwindigkeit (németül)
- fernbahn.de (németül)
- Long-distance network maps (németül)
- ICE network (2008) (németül)
Források
- ↑ Nemzetközi Sajtószemle - A DB nagy sebességű vonatainak tengely problémái