„Helgoland” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kozmetikázás |
|||
42. sor: | 42. sor: | ||
''Ez a szócikk a szigetről szól. Bővebben lásd még: [[Helgoland (egyértelműsítő lap)]]'' |
''Ez a szócikk a szigetről szól. Bővebben lásd még: [[Helgoland (egyértelműsítő lap)]]'' |
||
'''Helgoland''' ([[fríz nyelv]]en ''Deät Lun'', a.m.: Föld,<ref>[http://www.nordfriesland-datenbank.de/orte/helgoland.html Helgoland az Északfríz Adatbank honlapján]{{de}}</ref> [[angol nyelv|angolul]] régebben ''Heligoland'') [[Németország]] egyetlen igazi nyílt tengeri [[sziget]]e. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgy nevezett '' |
'''Helgoland''' ([[fríz nyelv]]en ''Deät Lun'', a.m.: Föld,<ref>[http://www.nordfriesland-datenbank.de/orte/helgoland.html Helgoland az Északfríz Adatbank honlapján]{{de}}</ref> [[angol nyelv|angolul]] régebben ''Heligoland'') [[Németország]] egyetlen igazi nyílt tengeri [[sziget]]e. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgy nevezett ''Düné''ből. Rendszeres hajójáratok közlekednek [[Cuxhaven]], [[Bremerhaven]] és [[Böse]] felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel. |
||
== Földrajza == |
== Földrajza == |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
=== A fősziget === |
=== A fősziget === |
||
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az ''Oberland'', magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt ''Unterland''nak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, |
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az ''Oberland'', magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt ''Unterland''nak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, már csak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a ''Lange Anna'' (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas. |
||
=== A Düne === |
=== A Düne === |
||
A kisebbik sziget, a ''Düne'' (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes |
A kisebbik sziget, a ''Düne'' (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez. Akkor ez viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget repülőtere, kempingezőhely, valamint egy faházas falu is. |
||
=== Éghajlata === |
=== Éghajlata === |
||
[[Fájl:Klimadiagramm-Helgoland-Deutschland-metrisch-deutsch.png|thumb|200px|A sziget éghajlata]] |
[[Fájl:Klimadiagramm-Helgoland-Deutschland-metrisch-deutsch.png|thumb|200px|A sziget éghajlata]] |
||
Tipikusan [[óceáni éghajlat]] jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek |
Tipikusan [[óceáni éghajlat]] jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek: ''mentes a [[pollen]]től'', így kiváló üdülőhely az [[allergia|allergiásoknak]]. |
||
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a -5 °C alatti hőmérséklet. Az [[Észak-Atlani áramlás]] melegító hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle |
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a -5 °C alatti hőmérséklet. Az [[Észak-Atlani áramlás]] melegító hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle délkeletre fekvő, szárazföldi [[Hamburg]]ban. |
||
A [[köd]] gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron 20 °C fok fölé |
A [[köd]] gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé, a tengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő. |
||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
A szigetet a kora középkortól a frízek lakják. 1402 és 1714 között a schleswigi területekkel együtt [[Dánia]] fennhatósága alá került. 1814-ben a britek szerezték meg. [[Napóleon]] kontinentális zárlata idején [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia]] számára létfontosságú volt a jelentős csempészetet lebonyolító sziget. Helgolandot [[Németország]] a kelet-afrikai [[Zanzibár]] szigetéért kapta meg cserébe. Az |
A szigetet a kora középkortól a frízek lakják. 1402 és 1714 között a schleswigi területekkel együtt [[Dánia]] fennhatósága alá került. 1814-ben a britek szerezték meg. [[Napóleon]] kontinentális zárlata idején [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia]] számára létfontosságú volt a jelentős csempészetet lebonyolító sziget. Helgolandot [[Németország]] a kelet-afrikai [[Zanzibár]] szigetéért kapta meg cserébe. Az átadást megpecsételő kézfogásra 1890. augusztus 10-én került sor Sir Barkley angol kormányzó és a csónakból partra szálló [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos császár]] között. Az [[Elba (folyó)|Elba]] torkolatában, stratégiai helyen fekvő szigetet az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] idején valóságos erőddé építették ki. A hadiflotta bázisául szolgáló szigeten a sziklába hét emelet mélyen alakítottak ki bunkerrendszert. 1945. április 18-án közel ezer angol repülőgép emiatt bombázta le a szigetet. A háborút követően, a megszálló britek a lakosságot kitelepítették, majd két évvel a bombázás után 1947. április 18-án a sziklaüregeket berobbantották. Eredetileg az egész szigetet el akarták tüntetni a föld színéről, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. Ezután 1952-ig a [[Brit Királyi Légierő]] gyakorlótérnek használta a szigetet, a lakosság csak ekkor térhetett vissza. |
||
== Politika == |
== Politika == |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni. A sziget nem része a [[Schengeni övezet]]nek. |
A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni. A sziget nem része a [[Schengeni övezet]]nek. |
||
=== Víziközlekedés === |
=== Víziközlekedés === |
||
A turistaszezonban |
A turistaszezonban naponta több hajójárat, fürdőhajó és gyorsjáratú katamaránok is járnak a német északi-tengeri kikötőkből Helgolandra. Főleg [[Cuxhaven]]ből, [[Wilhelmshaven]]ből és Bösum szigete a fő kiindulópontok. A téli időszakban, főleg októbertől márciusig drasztikusan csökken a hajóforgalom, a fürdőhajók egyáltalán nem, a katamaránok nagy része nem jár. A mellékidőszakokban a hajókon nagyrészt csak a sziget lakói, illetve azok rokonai, ismerősei utaznak, ami télen egyébként is veszélyesebb. Normál hajóval Cuxhavenből az út 130 perc, gyorsabb járatú katamaránokkal vagy szárnyashajóval 70 perc. |
||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
== Madárvilág == |
== Madárvilág == |
||
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szulák, lummák és csüllők a sziklán]] |
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szulák, lummák és csüllők a sziklán]] |
||
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó [[csüllő]]k és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú [[lumma|lummák]] lakják. Kisebb számban [[alka]] és [[északi sirályhojsza]] is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult [[szula]] is. A sziklákon fészkelő madárfajok |
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó [[csüllő]]k és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú [[lumma|lummák]] lakják. Kisebb számban [[alka]] és [[északi sirályhojsza]] is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult [[szula]] is. A sziklákon fészkelő madárfajok állományai a következőképpen alakultak az elmúlt években: |
||
{| {{széptáblázat}} |
{| {{széptáblázat}} |
||
136. sor: | 136. sor: | ||
|} |
|} |
||
Az atlanti partvidék mentén zajló [[madárvonulás]]ban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon Hugo Weigold madárvártát alapított. A |
Az atlanti partvidék mentén zajló [[madárvonulás]]ban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon Hugo Weigold madárvártát alapított. A Felföld gyér bozótosaiban sok ezer [[énekesmadarak|énekesmadár]] keres menedéket, pihenőhelyet, ezt kihasználva tudják befogni és [[gyűrűzés|meggyűrűzni]] őket. A nagy tömegben vonuló gyakori fajok mellett kelet-ázsiai, [[szibéria]]i ritkaságok is előfordulnak, ami azzal magyarázható, hogy egyes példányok rossz irányba indulnak el a telelőhelyükre vezető úton. A madárfogáshoz egy nagyméretű, tölcsérszerűen keskenyedő eszközt fejlesztettek ki, amelyet máshol is többnyire szigeteken alkalmaznak és közkeletű neve "Helgoland-csapda". |
||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
A lap 2011. május 4., 09:42-kori változata
Coordinate: Invalid seconds
Helgoland | |
Helgoland címere | |
Adatok | |
Szövetségi Állam | Schleswig-Holstein |
---|---|
Terület | 1,7 km² |
Tszf. magasság | 40 méter |
Lakosságszám 2007. december 31. |
1299 fő |
Népsűrűség | 764 fő/km² |
Irányítószám | 27 498 |
Rendszámrövidítés | Pl |
Weboldal | www.helgoland.de |
Polgármester | Frank Botter (SPD) |
Ez a szócikk a szigetről szól. Bővebben lásd még: Helgoland (egyértelműsítő lap)
Helgoland (fríz nyelven Deät Lun, a.m.: Föld,[1] angolul régebben Heligoland) Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigete. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgy nevezett Dünéből. Rendszeres hajójáratok közlekednek Cuxhaven, Bremerhaven és Böse felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel.
Földrajza
A szigetek a Pinnenbergi kerülethez tartoznak, ami Schleswig-Holstein tartomány nyugati részén található. Fekvését tekintve 70 km-re délnyugatra terül el a német-dán határon fekvő Sylt szigetétől és 43 km-re nyugatra az Eiderstedt-félszigettől. Az Elba torkolatától 62 km, a Cuxhavennél lévő partok pedig csak 42 km messzeségben találhatóak.
A fősziget
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az Oberland, magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt Unterlandnak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, már csak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a Lange Anna (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas.
A Düne
A kisebbik sziget, a Düne (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez. Akkor ez viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget repülőtere, kempingezőhely, valamint egy faházas falu is.
Éghajlata
Tipikusan óceáni éghajlat jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek: mentes a pollentől, így kiváló üdülőhely az allergiásoknak.
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a -5 °C alatti hőmérséklet. Az Észak-Atlani áramlás melegító hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle délkeletre fekvő, szárazföldi Hamburgban.
A köd gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé, a tengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő.
Történelem
A szigetet a kora középkortól a frízek lakják. 1402 és 1714 között a schleswigi területekkel együtt Dánia fennhatósága alá került. 1814-ben a britek szerezték meg. Napóleon kontinentális zárlata idején Nagy-Britannia számára létfontosságú volt a jelentős csempészetet lebonyolító sziget. Helgolandot Németország a kelet-afrikai Zanzibár szigetéért kapta meg cserébe. Az átadást megpecsételő kézfogásra 1890. augusztus 10-én került sor Sir Barkley angol kormányzó és a csónakból partra szálló II. Vilmos császár között. Az Elba torkolatában, stratégiai helyen fekvő szigetet az első és a második világháború idején valóságos erőddé építették ki. A hadiflotta bázisául szolgáló szigeten a sziklába hét emelet mélyen alakítottak ki bunkerrendszert. 1945. április 18-án közel ezer angol repülőgép emiatt bombázta le a szigetet. A háborút követően, a megszálló britek a lakosságot kitelepítették, majd két évvel a bombázás után 1947. április 18-án a sziklaüregeket berobbantották. Eredetileg az egész szigetet el akarták tüntetni a föld színéről, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. Ezután 1952-ig a Brit Királyi Légierő gyakorlótérnek használta a szigetet, a lakosság csak ekkor térhetett vissza.
Politika
Közlekedés
A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni. A sziget nem része a Schengeni övezetnek.
Víziközlekedés
A turistaszezonban naponta több hajójárat, fürdőhajó és gyorsjáratú katamaránok is járnak a német északi-tengeri kikötőkből Helgolandra. Főleg Cuxhavenből, Wilhelmshavenből és Bösum szigete a fő kiindulópontok. A téli időszakban, főleg októbertől márciusig drasztikusan csökken a hajóforgalom, a fürdőhajók egyáltalán nem, a katamaránok nagy része nem jár. A mellékidőszakokban a hajókon nagyrészt csak a sziget lakói, illetve azok rokonai, ismerősei utaznak, ami télen egyébként is veszélyesebb. Normál hajóval Cuxhavenből az út 130 perc, gyorsabb járatú katamaránokkal vagy szárnyashajóval 70 perc.
Látnivalók
Madárvilág
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó csüllők és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú lummák lakják. Kisebb számban alka és északi sirályhojsza is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult szula is. A sziklákon fészkelő madárfajok állományai a következőképpen alakultak az elmúlt években:
Faj | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 |
---|---|---|---|---|---|
sirályhojsza | 100 | 116 | 92 | 121 | 102 |
szula | 130 | 145 | 190 | 200 | 222 |
heringsirály | 0 | 2 | 4 | 2 | 6 |
ezüstsirály | 153 | 138 | 92 | 95 | 103 |
csüllő | 7968 | 8449 | 7195 | 6514 | 6974 |
lumma | 2212 | 1978 | 2388 | 2450 | 2655 |
alka | 17 | 12 | 17 | 18 | 18 |
Az atlanti partvidék mentén zajló madárvonulásban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon Hugo Weigold madárvártát alapított. A Felföld gyér bozótosaiban sok ezer énekesmadár keres menedéket, pihenőhelyet, ezt kihasználva tudják befogni és meggyűrűzni őket. A nagy tömegben vonuló gyakori fajok mellett kelet-ázsiai, szibériai ritkaságok is előfordulnak, ami azzal magyarázható, hogy egyes példányok rossz irányba indulnak el a telelőhelyükre vezető úton. A madárfogáshoz egy nagyméretű, tölcsérszerűen keskenyedő eszközt fejlesztettek ki, amelyet máshol is többnyire szigeteken alkalmaznak és közkeletű neve "Helgoland-csapda".
Irodalom
- Martin Bahr et al.: Das Neue Helgoland. Christian Wolff Verlag, Flensburg 1962
- George Drower, Heligoland – The True Story of German Bight and the Island that Britain Betrayed, Haynes / Sutton Books 2002, ISBN 978-0-7509-2600-3
- Federico Foders: Helgolands Wirtschaft am Scheideweg. Kieler Arbeitspapier Nr. 434, Kiel 1990
- Kurt Friedrichs: Umkämpftes Helgoland. Der Leidensweg eines Inselvolkes. Helgoland 1988, ISBN 3-926151-10-2
- Claude Fröhle, Hans-Jürgen Kühn: Hochseefestung Helgoland. Eine militärische Entdeckungsreise 1891–1922 und 1934–1947. Fröhle-Kühn, Herbolzheim 1998, ISBN 3-9805415-1-7
- Roland Hahnewaldt: Insel Helgoland. Rump, Bielefeld 2005, ISBN 3-8317-1373-1
- Clas Broder Hansen: Die deutschen Passagierschiffe 1816–1990. Gräfelfing 1990
- Michael Herms: Flaggenwechsel auf Helgoland – Der Kampf um einen militärischen Vorposten in der Nordsee, Ch. Links Verlag, Berlin 2002, ISBN 3-86153-260-3
- Katrin Hüppop - Ommo Hüppop: Die Naturschutzgebiete „Lummenfelsen der Insel Helgoland“ und „Helgoländer Felssockel“. Seevögel Sonderband, 2007.
- Erich Lüth: Helgoland, die unzerstörbare Insel. Ullstein Verlag, Berlin 1984, ISBN 3-548-20424-4
- Jürgen Klimpel: Die neuzeitliche Entwicklung der Inselgemeinde Helgoland unter besonderer Berücksichtigung des Fremdenverkehrs. Inauguraldissertation, Bern 1965
- Karl. B. Kühne: Seelotsen. Geschichte der Lotsenbrüderschaft Elbe 1574–1975. 400 Jahre im Dienste der Seeschiffahrt. Norderstedt 1975
- Nemeskéri Antal: Az Északi-tenger vörös szigete: Helgoland. Föld és ég, 1990.12.
- Helmuth Nöckel: Feuer über Helgoland. Husum-Rosendahl 1972
- Albert Panten: Helgoland im Mittelalter. Geschichte und Umfang, Zeugnisse, Karten und Überlegungen zum Helgoland des Mittelalters. Evangelische Kirchengemeinde, Helgoland 2002
- Henry Peter Rickmers, Frank Woosnam: Helgoland, eine Insel auf dem Wege nach Europa. Otterndorf 1992, ISBN 3-924239-19-3
- Alex Ritsema, Heligoland, Past and Present, Lulu.com 2007, ISBN 978-1-84753-190-2
- Benno Eide Siebs, Erich Wohlenberg: Helgoland und die Helgoländer. Kiel 1953 (überarbeitete Fassung von 1928, Mitarbeit von Ferdinand Holthausen)
- Herbert Szezinowski: Friedenskampf um Helgoland. VMB, Frankfurt 1985, ISBN 3-88012-709-3, ISSN 01734733
- Gottfried Vauk: Naturdenkmal Lummenfels Helgoland. Niederelbe Verlag, Otterndorf/Helgoland 1985. ISBN 3-924239-05-3
- Erwin Weber: Chronik der Insel Helgoland. (Bände I bis IV/2), Otterndorf 1998, Nachdruck des Typoskripts von 1944 (NS-orientiert).
- Thomas Willke: Wieder Hummer vor Helgoland. In: Bild der Wissenschaft, 7/2005, S. 20–25