„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
3. sor: 3. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Ecsedi Báthory András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthory Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.
Ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori András]] (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthori Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963 14 0582 6}} </ref>
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963 14 0582 6}} </ref>


A lap 2011. május 3., 17:17-kori változata

Ecsedi Báthori András (?–Kanizsa, 1566) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester. [1]

Élete

Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget. [2]

A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen. [3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből. [4] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is. [5] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig. [6]

Családja

Első felesége - Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya - halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek. [7]

Források

  1. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000) 
  2. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000) 
  3. ↑ http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
  4. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000) 
  5. ↑ http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
  6. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000) 
  7. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báthori_András_(országbíró)&oldid=9633058”